Sikermódszer terjesztését segíti a KLIK

Publikálva: 2015. június 1.

A hátrányos helyzetű diákok versenyképes tudáshoz jutását támogatja számos, már bevált pedagógiai módszer elterjesztésével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). A Galgagyörki Gárdonyi Géza Általános Iskolában ígéretes eredményeket értek el az óvodából iskolába vagy alsóból felső tagozatba kerülő diákok zökkenőmentes átállását segítő programokkal és az eltérő képességű és nevelési igényű tanulókat csoportban, együttműködve foglalkoztató KIP (Komplex Instrukciós Program) módszerrel.

A KLIK egyik elsődleges célkitűzése, hogy az állami iskolák tanulói versenyképes tudás birtokában lépjenek ki az intézményekből, hogy ne okozzon gondot számukra a felsőoktatás vagy a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés. Ennek érdekében olyan színvonalas és sok esetben egyénre szabott oktató-nevelő munkára van szükség, amely alkalmas a hátrányos helyzetű környezetből érkező diákok otthonról hozott lemaradásának ledolgozására.

Annak érdekében, hogy az iskolák a legjobb színvonalon tudják ezeket a feladatokat ellátni, a KLIK folyamatos szakmai és módszertani támogatást nyújt számukra. Ennek kiemelt eszköze az Európai Unió által támogatott Köznevelés az iskolában projekt, amelynek egyik eleme kifejezetten a nehéz helyzetű térségekben lévő iskolák támogatása.

A fejlesztési projekt egyik aktív résztvevője a Galgagyörki Gárdonyi Géza Általános Iskola. A közel ezerfős Pest megyei község oktatási intézménye számos komoly pedagógiai kihívással szembesült, elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas aránya miatt. A tantestület a KLIK támogatásával úgy döntött, változtatnak a korábbi oktatási-nevelési gyakorlataikon, másként fognak tanítani. Az új problémák ugyanis újfajta pedagógiai válaszokat kívántak.

Az iskolában zajló intézményi fejlesztési program része az iskola és az óvoda közötti átmenet megkönnyítésére kidolgozott rendszer. Felismerték, hogy a teljesen új élethelyzetbe kerülő gyerekek átállása egy hosszabb folyamat, amelyet nem szabad siettetni. Ezért a nagycsoportos óvodásokat több alkalommal is vendégül látják az iskolában, ahol betekinthetnek az órákra, megismerkedhetnek a tanítókkal, az épülettel. Idejekorán elkezdődik a kapcsolatfelvétel a családokkal is: a rendszeresen megszervezett szülői klubokra az iskolakezdés előtt állók szüleit is meghívják. Így a tanítók is sok mindent megtudhatnak majdani diákjaikról, felkészülhetnek az esetleges problémákra, speciális igényekre.

Jelentősebb, egyelőre szélesebb körben még nem elterjedt újítás, hogy a negyedik és ötödik osztályok közötti váltást hasonlóan különleges átmeneti időszakként kezeli az iskola. A felsős tanárok tapasztalatai és a szülői klubok beszélgetései megerősítették, hogy sok gyereknek nehézséget okoz felső tagozatra átállás. Megfigyelték, hogy a diákok nehezen szokják meg az egyszerre belépő sok új tanárt, az élesebben elkülönülő tantárgyakat és megváltozott követelményeket. Emiatt nemcsak a teljesítményük esik vissza, hanem sok esetben magatartási problémák is fellépnek.
A galgagyörkiek az ötödik évfolyam átmeneti jellegének erősítésében találták meg a megoldást. Az alsós tanítók nem szakadnak el egyből a diákjaiktól, hanem egy tárgyat az ötödik osztályban is tovább tanítanak. Sőt, emellett egy évig az osztályfőnöki pozíciót is megőrzik. Mivel a felsős tanároknál sokkal jobban ismerik az osztályukat, gyorsabban észreveszik, ha valakinél problémák mutatkoznak, és gyorsabban is tudnak segíteni. Ha szükség van rá, akkor egyénileg is foglalkoznak a gyerekekkel, hogy átsegítsék őket a nehézségeken.

Az iskolában zajló intézményi fejlesztési program része az ún. Komplex Instrukciós Program, röviden KIP-módszer átvétele is. A borsodi Hejőkeresztúron kifejlesztett és több mint egy évtizede sikeresen használt modell lényege, hogy a gyerekek csoportban dolgoznak a tanórákon. A csoportokban mindenkinek adott feladata van, de a kistanár, írnok, beszámoló, idő-, eszköz- és rendfelelős szerepét felváltva töltik be a diákok. Így nem csak az órai munkából, hanem a jól megoldott feladatok okozta sikerélményből is mindenki kiveszi a részét.
A módszert már évek óta használó iskolák a bukások számának 50 százalék körüli csökkenéséről, a továbbtanulók számának jelentős növekedéséről számolnak be. A galgagyörki tapasztalatok is rendkívül kedvezőek. – A tavalyi évben a negyedikes osztály tanult a módszer szerint, melynek hatására a korábban meglévő magatartási problémák jelentős része megszűnt, a gyerekek kezelhetőbbek, higgadtabbak, sőt az órai munka során aktívabbak is lettek – mondta el Magyarné Braunsteiner Márta iskolaigazgató.

A KLIK támogatásának köszönhetően azonban nem csak a fenti programokra, hanem fejlesztő foglalkozások egész sorára is lehetőség nyílt. Az iskola pedagógusai által összeállított program alapján számos kézműves és egyéb foglalkozás érhető el a gyerekeknek, amik segítik képességeik kibontakoztatását és érdekessé is teszik az iskolai munkát.

Menü

Klebelsberg Központ

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOK EFOP-3.1.4-15-2015-00001 VEKOP-7.3.1-17-2017-00001

Energiahatékonysági fejlesztések az iskolákban

A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése

Köznevelés az iskolában

Informatikai fejlesztések az iskolákban

Társadalmi Megújulás Operatív Program az iskolákban

Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása (KAFFEE)

Navigáció