Sikermódszerek terjesztésével támogatja a KLIK a pedagógusok együttműködését
Az állami iskolák egyik legfontosabb feladata a versenyképes tudás biztosítása minden diáknak. Ez nem könnyű, hiszen az osztályok többségében eltérő hátterű és képességű gyerekekkel kell a lehető legjobb eredményeket elérni. A fenntartó KLIK ezért olyan, a pedagógusok együttműködésén alapuló módszerek elterjesztését támogatja, amelyek alkalmazása segít megteremteni a különböző hátterű diákok együttnevelésének feltételeit.
A hazai iskolák osztályközösségeinek többsége számos szempontból is heterogén képet mutat. Gyakran jelentős különbségek vannak a gyerekek között, amelyek a családi hátterükből, eltérő neveltetésükből és a tanulási képességeik különbözőségeiből fakadnak. Az egy vagy több területen is tehetséges diákok mellett megtalálhatóak a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási vagy magatartási zavarokkal küzdő és a sajátos nevelési igényű fiatalok is. A KLIK kiemelt célja, hogy ők valamennyien lehetőséget kapjanak képességeik kibontakoztatására és versenyképes tudás birtokában fejezhessék be tanulmányaikat.
Ennek érdekében a pedagógusoknak is meg kellett újulniuk és szemléletmódot váltani. Az egész nevelési-oktatási folyamatot egy komplex egységként kell kezelni, amelynek minden eleme hatással lehet az összes többire. Nem elegendő a gyerekek teljesítményét egyénenként és tantárgyanként értékelni, hanem valamennyi iskolai tevékenységüket és az őket körülvevő közeget is figyelembe kell venni. Ezek alapján dolgozhatók ki azok a pedagógiai módszerek, amelyek a legjobban szolgálják a gyerekek érdekeit és ösztönzik a fejlődésüket. Az egyik első szükséges lépés a pedagógusok közötti együttműködés erősítése, hogy céljaikat és tevékenységeiket képesek legyenek összhangba hozni.
Erre már számos pozitív példa található országszerte, többek között a KLIK „Köznevelés az iskolában” című európai uniós projektjében kiválasztott mentoráló intézmények között. Ezek az iskolák olyan mintaértékű pedagógiai gyakorlatokkal rendelkeznek, amelyeket régóta eredményesen alkalmaznak. A mentoráló intézményi cím elnyerése pedig megteremtette a feltételeit annak, hogy az összegyűlt tudást és tapasztalatot megosszák más intézményekkel és az ott dolgozó kollégákkal. A hospitálásokon és műhelymunkákon elsajátítható jó gyakorlatok között számos példa található az oktatás-nevelési folyamat szereplőinek együttműködésére építő, egyedülálló pedagógiai módszerekre is.
A Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium Dornyay Béla Tagiskolájában a tantestület tagjai egymástól tanulva találták meg azokat a módszereket, amelyekkel a vegyes összetételű, sok hátrányos helyzetű gyereket is nevelő intézményben is eredményeket lehet elérni. Az integráció egyik pillére a kéttanáros modell. Alsó tagozatban még egy tanító, napköziben és felső tagozatban pedig fejlesztő- vagy gyógypedagógus segít be az órai munkában. Így szélesebb tér kínálkozik a tehetségfejlesztésre és szükség esetén a felzárkóztatásra is.
Az iskolai nevelési célokat szolgálja a mozgás- és drámapedagógia, amit a sikereket látva felmenő rendszerben újabb és újabb osztályokban vezetnek be. A gyerekek ugyanis élvezik és szeretik a foglalkozásokat, amik ráadásul jó hatással is vannak rájuk. Hasonló eredményeket lehet elérni az informatikai eszközökkel. A tanulói laptopok alkalmazásával például le lehet kötni még a nehezen kezelhető, magatartási problémákkal küzdő fiatalokat is. Az eszközök emellett lehetővé teszik a differenciált óravezetést, vagyis hogy a különböző képességű diákok különféle nehézségű feladatokat kapjanak. Így a tehetségek is fejleszthetők és a lassabban haladók sem maradnak le véglegesen.
A Dornyay tagiskola sajátossága szociálpedagógus szakember alkalmazása. A szaktanároknál szabadabb időkerettel gazdálkodva lehetősége van egyénileg foglalkozni a gyerekekkel és szülőkkel egyaránt. Szabadidős programokat, rendhagyó osztályfőnöki órákat tart és sokat beszélget a gyerekekkel, ezáltal kialakítva a bizalmi viszonyt. Szükség esetén tud segíteni a tantermi konfliktusok megoldásában, kiegészítve a szaktanárok munkáját.
Hasonló utakon jár az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térségében működő Magyarmecskei Általános Iskola. A tantestület felismerte, hogy kizárólag a szülőkkel való együttműködés révén képesek hatni a gyerekek otthoni mikrokörnyezetére és elérni, hogy a megfelelő attitűdöt és motivációt kapják a családjuktól. Ehhez az évi néhány szülői értekezlet kevés, ezért a helyi pedagógusok rendhagyó eszközökhöz nyúltak. Rendszeresen szerveznek családi vetélkedőket a szülők bevonásával, sőt amennyiben a lehetőségek engedik, családi tábort is szerveznek. A leghatékonyabb megoldás azonban a szülőkből álló színjátszó csoport. Több anyuka és apuka vállalkozott arra, hogy évről évre megtanulnak egy-egy mesedarabot, amit a gyerekeknek adnak elő. A tanév végi Kavalkád nevű fesztiválon így került színpadra többek között a Lúdas Matyi, de adtak már elő karácsonyi betlehemes műsort is a gyerekek legnagyobb örömére. A siker ráadásul túllépett a falu határain, hiszen a csoportot már Pécsre is hívták fellépni.
A diákok rendkívül élvezik ezeket az előadásokat, de a színjátszás haszna természetesen ennél jóval több. Segítségével a szülők is részesei lesznek az iskolai életnek, komolyabban érdekli őket a gyerekeik teljesítménye és többet is foglalkoznak velük, ami az eredményeiken is érezhető.
