Projektösszeg: 18 000 000 000 Ft
Támogatási intenzitás: 100%
Megvalósítási időszak: 2016. október 01 – 2019. október 31.
A projekt részletes szakmai tartalma:
Magyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a épületekben történik. Ha ezeket jól szigeteljük, és megújuló energiaforrásokat használunk, gyermekeink, unokáink nemzedékeinek energiabiztonságát is megteremtjük. Ehhez nyújt segítséget a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program e felhívása.
Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/27/EU irányelv) előírja az uniós tagállamok számára, hogy 2014-2020 között végsőenergia-fogyasztásuk legalább 1,5 százalékának megfelelő új energia-megtakarítást kell elérniük évente a 2013. január 1-jét megelőző három év átlagában. Az irányelv 5. cikke kötelezettségként határozza meg a tagállamok részére, hogy a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek összes alapterületének évente legalább 3%-át fel kell újítani (úgy, hogy az előírt minimumkövetelményeknek megfeleljen).
A 1073/2015. (II. 25.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 4. §-a alapján készült, amely a 2012/27/EU irányelv 4. cikkének való megfelelést szolgálja. A Stratégia a hazai épületállomány műszaki és energetikai felméréséből indul ki. Ez alapján bemutatja, hogy a 2020-ig vállalt energiamegtakarítást a hazai épületállomány jelentős mértékű felújításával lehet biztosítani. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult, ennek következtében jelentős energia megtakarítási lehetőség van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében. A 1601/2015. (IX. 8.) Korm. határozattal elfogadott Magyarország III. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve is nagy hangsúlyt helyez a 2020-as energiahatékonysági célkitűzés elérése érdekében az épületek energiahatékonyságának javítására.
A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervünkben [2010-2020] a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, melyek ennél magasabb, 14,65 %-os részesedés elérését is lehetővé teszik, ezáltal is ösztönözve a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását, hozzájárulva a zöldgazdaság fejlesztéséhez.
Jelen program kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítását és elősegíteni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését. Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja, hogy a statisztikai adatok szerint a hazai energiaigényesség egységnyi GDP előállítására vetítve valuta-paritáson mérve több mint háromszor, vásárlóerő-paritáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban. Jelen program hozzájárul az épületek energiahatékonyságának javítására és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához.
Energiahatékonyság javításra vonatkozó tevékenységek:
· Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása;
· Intézmények fűtési, hűtési, szellőztetési és használati melegvíz rendszereinek korszerűsítése.
Megújuló energiafelhasználásra vonatkozó tevékenységek:
· Napkollektorok alkalmazása használati melegvíz-előállítása céljából és/vagy fűtésrásegítésre.
· Biomassza, azon belül mezőgazdasági melléktermék, kertészeti melléktermék, energianövény, erdészeti fő és melléktermék, faipari és egyéb ipari hulladék és melléktermék vagy ezek vegyes felhasználása fűtésre és/vagy fűtésrásegítésre.
· Hőszivattyú alkalmazása alapfűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre.
· Geotermikus energia hasznosítása fűtésre, vagy fűtésrásegítésre, és/vagy használati melegvíztermelésre.
· Napelemek alkalmazása hálózati, vagy autonóm (hálózatra nem kapcsolódó) villamosenergiatermelés céljából, kizárólag a fejlesztésben érintett épület villamosenergia-ellátásához.
További információk https://www.palyazat.gov.hu/kehop-522-kzpletek-kiemelt-pletenergetikai-fejlesztsei
