A korábbi ígéreteknek megfelelően nőttek az intézményvezetők gazdálkodási és munkáltatói jogkörei, hiszen a költségvetési keretük bizonyos részéről szabadon dönthetnek, kisértékű beszerzéseket saját hatáskörben bonyolíthatnak le, ezekhez a feladatokhoz a tankerületek szakmai – technikai segítséget biztosítanak.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ismételten cáfolja azt, hogy nem vonja be a gazdálkodással kapcsolatos döntésekbe, illetve azok előkészítésébe az iskolák vezetőit. Az igazgatók rendszeres tájékoztatást kapnak intézményük gazdálkodási helyzetéről ennek alapján határozhatnak arról, hogy az meglévő forrásaikat mire szeretnék felhasználni. A munkáltatói jogosítványok is bővültek, mivel csak az intézményvezető javaslatára nevezhet ki pedagógust, vagy a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tankerület. Azon foglalkoztatottak esetében, akik nem megfelelően végzik a munkájukat, az iskola igazgatójának javaslatára történik meg a felmentés. Az intézmények költségvetését a tankerületek az igazgatókkal közösen készítették el, ugyanúgy, ahogy ezt a jövőben is teszik majd a tankerületi központok, hiszen kiemelt célja a fenntartói rendszer átalakításának az, hogy a döntések helyben szülessenek meg, az adott iskola igényeinek, és a tanulók érdekének megfelelően. A tankerületi központok 2017. január elsejétől önállóan gazdálkodó költségvetési szervek lesznek, amelyek a költségvetésüket lebontják az egyes köznevelési intézményekre, ugyanúgy, ahogy ezt most a 2016/2017-es tanév december 31-ig terjedő időszakára is tették. Ebbe a munkába bevonják az iskolák igazgatóit, hiszen a minőségi feladatellátás biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy minden intézmény költségvetésben megjelenjenek a megalapozott igények. A fenntartó elkötelezett annak érdekében, hogy tervezhető, és kiszámítható módon működjenek az iskolák, szem előtt tartva a diákok mindenekfelett álló érdekét.
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Sajtóiroda
