Tudásmegosztás terén működnek együtt az állami iskolák: a pályázaton kiválasztott Mentoráló intézmények saját, mintaértékű pedagógiai módszereiket osztják meg a többi oktatási intézménnyel, segítve azok oktató-nevelő munkáját. Az ország több száz iskoláját bevonó programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” projekt keretében indította el. Zala megyében kilenc intézmény módszertani modelljeit érhetik el az érdeklődő iskolák.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” című európai uniós projektjének egyik elemeként összegyűjtötte azokat az általános és középiskolákat, amelyek mintaértékű pedagógiai modellel rendelkeznek. Rengeteg példa van ugyanis országszerte olyan oktatási-nevelési módszerekre, irányzatokra, amelyekkel az alkalmazó iskolák jelentős eredményeket tudnak felmutatni. A KLIK célja a mentoráló intézményi program elindításával ezeknek a helyben már bevált, régóta alkalmazott eljárásoknak az elterjesztése volt. Alkalmazásuk ugyanis hathatós segítséget tud nyújtani minden állami iskolának az oktatás-nevelési eszköztáruk fejlesztéséhez.
A Mentoráló intézmények havi rendszerességgel kínálnak óralátogatási lehetőséget és szerveznek műhelymunkákat, amelyeken bármely érdeklődő pedagógus részt vehet. Emellett tanácsokat is adnak a már bevált eljárások más iskolák napi gyakorlatába történő átültetéséhez. Mindezekkel a KLIK egy olyan szakmai párbeszéd elindítására törekszik, amelynek eredményeképpen a legjobb pedagógiai gyakorlatok a lehető legszélesebb körben elterjedhetnek. Ez alapvetően a gyerekek érdeke is, hiszen ezek a sikeres módszerek nem csak versenyképesebb tudással vértezik fel őket, hanem érdekesebbé, élményközpontúbbá is teszik az iskolai munkát. A modellprogramokat jegyző pedagógusok ugyanis évek alatt alakították ki a módszereiket, felhasználva ehhez nem csak az eredményességgel kapcsolatos tapasztalataikat, hanem a gyerekektől érkező visszajelzéseket is.
Zalában kilenc iskola szerepelt sikeresen a mentoráló intézményi pályázaton, így az ő módszertani modelljeiket ismerhetik meg az érdeklődő pedagógusok.
A Keszthelyi Vajda János Gimnázium a megye egyik legeredményesebb intézményeként régiós szintű természettudományos tehetséggondozási programot működtet nemcsak saját diákjai, hanem a továbbtanulás előtt álló általános iskolások részére is. Ennek része a „Newton Kupa” nevű tanulmányi verseny. A matematikából, fizikából és informatikából megrendezett megmérettetés rangját jelzi, hogy három megyéből neveznek rá az iskolák, az itt jól szereplő diákok pedig többnyire később is számos elismerést és nemzetközi versenyeredményt gyűjtenek be.
Példaértékű természettudományos tehetséggondozás folyik a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskolában, amelynek egy szelete a módszertani modelljükben szereplő, környezettudatosságra nevelő program. A határváros pedagógusai tanórák és szakkörök anyagába is beépítették az energiatakarékossággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A gyerekek így nem csak azt ismerik meg, miért van szükség az ésszerű felhasználásra, de hasznos, otthon is alkalmazható trükköket is tanulhatnak.
A Pacsai Általános Iskola „Kis fizikusok” nevű programja a gyerekek kíváncsiságára építve, sok szemléltetéssel és kísérlettel igyekszik közelebb hozni a tantárgyat a gyerekekhez. Méghozzá rendhagyó módon, már alsó tagozaton, jóval az órarendi fizikatanulás kezdete előtt. Ennek kettős haszna is van, hiszen a tét és számonkérés nélküli foglalkozások észrevétlenül kialakítják bennük a pozitív attitűdöt, másrészt hatodiktól, „élesben” tanulva, nagyon sok korábban már látott, ismerős dologgal fognak találkozni.
Észrevehetően javítja a diákok önfegyelmét és kötelességtudatát a Keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskolában alkalmazott viselkedésjavító program. A kiscsoportos foglalkozásokon a modern pszichológia eszköztárát is felvonultató figyelem- és fegyelemfejlesztő gyakorlatokat végeznek a gyerekek. Ezek hatására a korábbinál jóval kiegyensúlyozottabbak lesznek, csökkennek, sőt gyakran megszűnnek a magatartási problémák és a különféle káros szenvedélyek is jóval kevésbé fenyegetik őket. Javul az iskolai teljesítményük is, hiszen megtanulnak koncentrálni és aktívabban vesznek részt a tanórákon.
További módszertani modellek a megye iskoláiban
A dél-zalai térségben a Becsehelyi Általános Iskola volt az egész napos iskola bevezetésének úttörője. Másfél évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött megtalálták a tantermi és szabadidős foglalkozások ideális, a tanulók arányos terhelésére tekintettel levő arányát. Így jut idő a tananyag feldolgozása mellett a lassabban haladók segítésére, szakkörökre és természetesen játékokra is.
Már több éve tanítják a Göcsej Kapuja Bak Általános Iskolában az ún. Erőszakmentes Kommunikáció nevű konfliktuskezelő módszert. Az amerikai eredetű modell az önkifejezést és az empátiát a középpontba helyezve segít az összezördülések megelőzésében és szükség esetén mediációval azok kezelésében, felszámolásában.
Szituációs játékokkal segítik az eligazodást a mindennapi életben az egervári Egervári László Általános Iskolában. Ennek során a gyerekek olyan, a tananyagban nem szereplő, de nélkülözhetetlen dolgokat tanulhatnak meg, mint a közlekedés alapvető szabályai, tájékozódás a természetben, az egészséges táplálkozás és az egészségmegőrzés.
A Söjtöri Deák Ferenc Általános Iskola a megyében az elsők között kezdte meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását több mint tíz évvel ezelőtt. Azóta részletes módszertant dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a tudásszinten alapuló elkülönítés helyett a különböző képességű gyerekeket csoportban, egymással együttműködve tanítják.
Esély és ösztönzés néven működik komplex tehetségfejlesztő modell a Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az alig száz fős kisiskola tantestülete minden gyerekben igyekszik felfedezni azt a területet, amelyben tehetséges tud lenni, így a program egyszerre öleli fel a különböző tantárgyakat, a sportot és a művészeteket.
