Tudásmegosztás terén működnek együtt az állami iskolák: a pályázaton kiválasztott Mentoráló intézmények saját, mintaértékű pedagógiai módszereiket osztják meg a többi oktatási intézménnyel, segítve azok oktató-nevelő munkáját. Az ország több száz iskoláját bevonó programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” projekt keretében indította el. Baranya megyében huszonegy intézmény módszertani modelljeit érhetik el az érdeklődő iskolák.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” című európai uniós projektjének egyik elemeként összegyűjtötte azokat az általános és középiskolákat, amelyek mintaértékű pedagógiai modellel rendelkeznek. Rengeteg példa van ugyanis országszerte olyan oktatási-nevelési módszerekre, irányzatokra, amelyekkel az alkalmazó iskolák jelentős eredményeket tudnak felmutatni. A KLIK célja a mentoráló intézményi program elindításával ezeknek a helyben már bevált, régóta alkalmazott eljárásoknak az elterjesztése volt. Alkalmazásuk ugyanis hathatós segítséget tud nyújtani minden állami iskolának az oktatás-nevelési eszköztáruk fejlesztéséhez.
A Mentoráló intézmények havi rendszerességgel kínálnak óralátogatási lehetőséget és szerveznek műhelymunkákat, amelyeken bármely érdeklődő pedagógus részt vehet. Emellett tanácsokat is adnak a már bevált eljárások más iskolák napi gyakorlatába történő átültetéséhez. Mindezekkel a KLIK egy olyan szakmai párbeszéd elindítására törekszik, amelynek eredményeképpen a legjobb pedagógiai gyakorlatok a lehető legszélesebb körben elterjedhetnek. Ez alapvetően a gyerekek érdeke is, hiszen ezek a sikeres módszerek nem csak versenyképesebb tudással vértezik fel őket, hanem érdekesebbé, élményközpontúbbá is teszik az iskolai munkát. A modellprogramokat jegyző pedagógusok ugyanis évek alatt alakították ki a módszereiket, felhasználva ehhez nem csak az eredményességgel kapcsolatos tapasztalataikat, hanem a gyerekektől érkező visszajelzéseket is.
Baranya megyében huszonegy intézmény rendelkezik bemutatásra érdemes, mintaértékű módszertani modellel. Három pécsi iskola mellett a megye 17 további településén is várják a példaértékű módszereik átvétele, megismerése iránt érdeklődő pedagógusokat.
A pécsi Megyervárosi Általános Iskola és Gimnázium két tagiskolájában (Anikó utca és Testvérvárosok tere) a természetes nyelvelsajátításon alapuló, ún. Villám Módszerrel tanítják angolul a diákokat. Ez szakított a nyelvtani szabályokkal, a tudatosságot és az azonnali megszólalást középpontba helyező tradíciókkal és inkább a hallás utáni nyelvelsajátításra épít. A diákok olyan szövegekkel találkoznak, amelyek magyar fordítását a tankönyvben elolvashatják, így könnyűszerrel megértik a hallottakat. Az érdekes történetek, a sok-sok párbeszéd segít az érdeklődés felkeltésében, a figyelem fenntartásában. Újdonság az is, hogy a tanulók a tanárral vagy egy anyanyelvű partnerrel kettesben is gyakorolhatják a beszédet, így nem stresszeli őket az egész osztály előtti megszólalás kényszere.
A szigetvári Zrínyi Miklós Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolájában két tanító közös munkájával mozdítják elő az integrált tanulók oktatását. A tanító egy gyógypedagógussal együttműködve készül fel és tartja meg az órákat, ami széles teret ad a különféle, a diákok tudásszintjéhez igazodó képességfejlesztő feladatok, játékok alkalmazásának. Az integráció mellett így elegendő figyelem jut a tehetséges, kiemelkedő gyerekek motiválására, segítésére is. Hasonló módszereket alkalmaz a Zrínyi egy másik tagintézménye, a Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskola, amelybe integráltan enyhén értelmi fogyatékos és egyéb okokból sajátos nevelési igényű gyerekek is járnak. Az intézmény módszertani modelljében ún. diagnosztizáló feladatlapokat használnak. Ezekkel még a témazárók előtt felmérik az SNI-s gyerekek tudásszintjét, majd az esetleges hiányosságok meghatározása után egyénre szabottan segítik azok pótolását. Így jelentősen javulnak a gyerekek jegyei és elkerülhető a lemorzsolódásuk.
A Szentlőrinci Általános Iskola Bicsérdi Általános Iskola Tagintézményének Iskolahívogató programja a sajátos nevelési igényű, illetve hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek iskolai beilleszkedését teszi könnyebbé. Az óvodával és a szülőkkel való szoros együttműködésen alapuló program több mint egy tanévet, a teljes nagycsoportos időszakot átfogja. Ezalatt számos közös programot (vetélkedők, ajándékkészítés, sport, „minisuli”) szerveznek az óvodásoknak és az első osztályosoknak, rendszeresek a szülői értekezletek és a szeptemberi tanévkezdés is egy nyolchetes előkészítő időszakkal indul, hogy minél kevésbé jelentsen törést a két intézmény közötti váltás.
További módszertani modellek a megye iskoláiban:
Művészetpedagógiai eszközöket használnak környezeti nevelésre a Hosszúhetényi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. A főleg képzőművészeti és grafikai elemeket tartalmazó tananyagrendszer akár normál tanrendű iskolák rajz és vizuális kultúra óráin is alkalmazható.
A Pécsi Apáczai Csere János Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Pogányi Tagiskolájának Kukkan-tó programja a helyi horgásztó környékének felfedezése révén enged betekintést a vizek, vízpartok, erdők élővilágába. A kézműves foglalkozásokkal és népszokásokkal is kombinált természet- és helyismereti program nem csak az intézmény tanulói számára elérhető. Rendhagyó tanórára várják a faluba látogató osztályokat is.
A Pécsi Hajnóczy József Kollégium Türr István és Kodály Zoltán úti tagintézménye is önálló módszertani modellel rendelkezik. Előbbiben a tehetséggondozásban nélkülözhetetlen, a diák érdeklődési köréről, személyiségjegyeiről pontos képet adó portfólió készítéséhez adnak tanácsot, utóbbiban pedig a környezettudatos magatartás kialakítására született meg egy példaértékű pedagógiai módszer.
A Szentlőrinci Általános Iskolában a gyerekek szövegalkotási képességeit fejlesztik a hagyományos magyartanítás lehetőségeit kibővítve. A csoportmunkára, különféle történetek feldolgozására építő módszer hatására a gyerekek összetett szövegek, például mesék és képregények megírására is nehézségek nélkül képesek lesznek.
A Szentlőrinci Általános Iskola Bükkösdi Általános Iskola Tagintézménye művészetoktatási programcsomagot állított össze. Az egyenként 5-8 órás modulok egy-egy téma köré (például: „Tündéres”, „Betyárkodós”, „Sárkányos”) szerveződve a rajzolásra, mesélésre és színjátszásra is számtalan alkalmat nyújtanak.
A Szentlőrinci Általános Iskola Királyegyházai Általános Iskola Tagintézményében idejekorán, már az alsó tagozaton elkezdik a számítógépek ismeretszerzési célú használatának tanítását. A digitális írástudás ilyen fejlesztése sikerélményhez juttatja a gyerekeket és megmutatja, hogy nem csak játékra lehet használni a digitális eszközöket.
Közös kincs néven fut a Magyarmecskei Általános Iskola helyi integrációs programja. Az alkalmazott módszertani modell olyan hátránykompenzációs erővel bír, amely a leghátrányosabb térségből érkező diákok fejlesztésére, ismeretszerzésükhöz szükséges kompetenciáik kialakítására alkalmas. Játékos képességfejlesztő technikákkal, csoportfoglalkozásokkal, szülők és civil szervezetek bevonásával segíti versenyképes tudáshoz juttatni a gyerekeket.
Az ormánsági Sellyén található Kiss Géza Általános Iskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola egy többelemű, drámapedagógiai eszközöket, matematikai képességfejlesztést, pénzügyi oktatást és a tanulási nehézségekkel küzdők egyéni gondozását is tartalmazó módszertani modellt fejlesztett ki.
Az egész napos iskolát kihasználva szabadidős foglalkozásokat építettek be az alsósok napirendjébe a Vajszlói Kodolányi János Szakközépiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. Heti 10-12 órában táncolni és zenélni tanulnak, sportolnak és képességfejlesztő játékokkal is játszanak a gyerekek.
Környezettudatosságra neveli a fiatalokat a Mohács Térségi Általános Iskola Élhető világ nevű programja. A csoportmunkára épülő, projektalapú feladatok a művészeteket és a természettudományokat is összekapcsolják, hiszen a sokoldalú kutatómunka végén rajzok, társasjátékok és más kézzelfogható produktumok készülnek.
A Beremendi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az egésznapos oktatásban rejlő lehetőségeket kihasználva – projekt és szerepjáték módszerek alkalmazásával is – gazdagítja tanulói tudását, elméleti és gyakorlati ismereteit. A modell kötetlen, játékos foglalkozásai nagyban hozzájárulnak a gyerekek alapvető készségeinek kifejlődéséhez.
A komlói Kökönyösi Szakközépiskola Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolája a hagyományok megőrzése és átörökítése céljából az ormánsági kanásztáncnak és a térség tradicionális népi gyermekjátékainak tanítását illesztette be a nevelési programjába.
A szintén Komlón található Szilvási Általános Iskolában pedig az angol nyelv emelt szintű oktatására dolgoztak ki mintaértékű gyakorlatot. A tanárok már a nagycsoportos óvodásoknak is játékos nyelvi foglalkozásokat tartanak. Az iskolában pedig nyelvi szakkör, angol versmondó verseny, idegen nyelvű délután és nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások is segítik a diákok fejlődését.
A német nemzetiségi hagyományokat őrző Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában élményszerűen igyekeznek átadni az életmód és kultúra legfontosabb tradícióit.
A Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szintén a népi hagyományok átadására állított össze mintaértékű programot. A Drávaszög népművészetét és mesekincsét feldolgozó tehetségfejlesztő foglalkozások lefedik a képző- és iparművészet, valamint a táncművészet különböző ágait, a hagyományos formák mellett például plakátkészítés és testfestés is szerepel a programban.
A Gödrei Körzeti Általános Iskola GÖMB (Gödrei Módszertani Bázis) nevű programja azt tűzte ki célul, hogy a sajátos nevelési igényű és a kiemelten tehetséges gyerekek egyaránt sikerélményhez jussanak az iskolában. Német nemzetiségi terület lévén a programba bekerültek a népi hagyományok, emellett kisebb-nagyobb projektek, csoportfeladatok, vetélkedők is helyet kapnak.
