Magyarország az OECD átlagánál többet fordít kisgyermekkori nevelésre, javult a pedagógusok bérhelyzete és a felsőfokú végzettség kifizetődőbb, mint az OECD-államokban - közölte Palkovics László oktatási államtitkár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet "Education at a Glance" sorozata aktuális kötetének csütörtöki megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Az oktatási államtitkár kiemelte a finanszírozás, a pedagógusok, a kisgyermekkori nevelés, a szakképzés és a felsőoktatás témáját, amelyre vonatkozóan a 2013/2014-es adatokat tekintették át 35 ország esetében.

Palkovics László rámutatott: megállapították, hogy a minőségi oktatáshoz szükség van fenntartható finanszírozásra. A tanulmány szerint a GDP-arányos oktatási kiadások 3,8 százalékon voltak az említett időszakban az OECD 5,2 százalékával szemben. Ennek javítására számos intézkedés született az elmúlt időszakban - tette hozzá az államtitkár. Az egy tanulóra eső költségszintről szólva kiemelte: ez 2013-tól folyamatosan nő, részben a költségvetési támogatás bővülése, illetve a hallgatói létszám kismértékű csökkenése miatt. Az iskolai előkészítésre, az alapfokú oktatásra szánt összeg 2013 és 2016 között lényegesen, 22 százalékkal nőtt, a középfokú oktatásban a bővülés 6,3 százalék.

A felsőoktatási központi költségvetési finanszírozása 5,8 százalékkal lett magasabb - jelezte. Palkovics László elmondta, 2013-ban a felsőoktatási intézmények közvetlen költségvetési támogatása 165 milliárd forint volt, ez az összeg 2016-ra 252 milliárdra nőtt, jövőre pedig 259 milliárd lesz.

A köznevelésben a támogatás - szakképző intézmények nélkül - 745 milliárdról 937 milliárdra nőtt. Kitért arra is, hogy azoknak a családoknak az esetében, amelyeknek fizetniük kell a tankönyvekért, 32 százalékkal csökkentették a kiadásokat. 2013 és 2016 között 119 ezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek nem kell fizetniük a könyvekért, arányuk ma már eléri a 67 százalékot.
Megjegyezte: addig, amíg az OECD államai átlagosan a GDP 2,5 százalékát fordítják családtámogatásra, addig Magyarországon ez 4,7 százalék.

Az államtitkár közölte továbbá, hogy a tanári munkaerő egyre idősödik, ami egy sor másik OECD-országra is igaz. Példaként említette, hogy a 49 évesnél idősebb, az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok aránya 36 százalék, felső tagozaton ez 39 százalék, középfokon pedig 32 százalék. Az óvodában, az általános iskolában és az alsó középfokú oktatásban a pedagógusok keresete jelentősen elmaradt más diplomásokétól, de megemlítik, hogy fizetésük 2012 és 2014 között emelkedett az életpálya keretében - mutatott rá. Palkovics László elmondta, hogy 2013-ban az előző évhez képest 32,5 milliárddal, 2014-ben az előző évhez képest 120,9 milliárddal költöttek többet a pedagógusok bérére. Ez 2015-ben 38,5 milliárdos, 2016-ban pedig 34 milliárdos többletet jelent. Megemlítette azt is, hogy a nevelő-oktató munkát segítők idén kétszer 35 ezer forintos juttatásban részesülnek, januártól 10 százalékos béremelés következik, amiből 7 százalékot egységesen megkapnak az érintettek, 3 százalékot differenciáltan adhat a munkáltató - közölte. Jelezte: jelentősen nőtt az érdeklődés a pedagóguspálya iránt.

Szólt arról is, hogy 2013-ban az óvodára fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya 0,7 százalék volt, szemben az OECD 0,6 százalékával. 2014-ben a hároméves, illetve négyéves óvodai ellátásban részesülők aránya szintén jelentősen meghaladta az OECD-átlagot. A 2015/2016-os nevelési évben hároméves kortól bevezették a napi négy órai óvodai nevelésben való részvételt. Az államtitkár hangsúlyozta: minél előbb tudják a gyerekeket az iskolarendszerben megjeleníteni, annál hatékonyabbak lesznek a további lépések.

Palkovics László a felsőoktatás területéről kiemelte: a diploma munkaerőpiaci értéke nagyon magas. Tavalyi adatok szerint a 6,8 százalékos munkanélküliségi rátához viszonyítva 2,2 százalékos volt a főiskolai, egyetemi végzettséggel bírók körében a munkanélküliség. Jelezte: az OECD kritikaként megjegyezte a 25-64 éves korosztály felsőfokú végzettségének arányát. Magyarországon ez 25 százalék, míg az OECD-átlag 35 százalék. Ezen a téren még van mit tenni - jegyezte meg. Kitért arra, hogy a diplomával rendelkezők keresetét tekintve Magyarország jól áll, alapképzésben szerzett diplomával 82 százalékkal keresnek jobban, mint középfokú végzettséggel. Célként az unió azt tűzte ki, hogy a 30-34 éves korosztályban a diplomások száma érje el a 40 százalékot, Magyarország 2011-ben 30,3 százalékot vállalt, 2014-ben már 34,1 százalékot ért el. A növekedés az unió átlagában 4,1 százalékos, Magyarországon 8 százalékos volt öt év átlagában.

(MTI)