Tudásmegosztás terén működnek együtt az állami iskolák: a pályázaton kiválasztott Mentoráló intézmények saját, mintaértékű pedagógiai módszereiket osztják meg a többi oktatási intézménnyel, segítve azok oktató-nevelő munkáját. Az ország több száz iskoláját bevonó programot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” projekt keretében indította el. Békés megyében tizenegy intézmény tizenkét különféle módszertani modelljét érhetik el az érdeklődő iskolák.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) a „Köznevelés az iskolában” című európai uniós projektjének egyik elemeként összegyűjtötte azokat az általános és középiskolákat, amelyek mintaértékű pedagógiai modellel rendelkeznek. Rengeteg példa van ugyanis országszerte olyan oktatási-nevelési módszerekre, irányzatokra, amelyekkel az alkalmazó iskolák jelentős eredményeket tudnak felmutatni. A KLIK célja a mentoráló intézményi program elindításával ezeknek a helyben már bevált, régóta alkalmazott eljárásoknak az elterjesztése volt. Alkalmazásuk ugyanis hathatós segítséget tud nyújtani minden állami iskolának az oktatás-nevelési eszköztáruk fejlesztéséhez.
A Mentoráló intézmények havi rendszerességgel kínálnak óralátogatási lehetőséget és szerveznek műhelymunkákat, amelyeken bármely érdeklődő pedagógus részt vehet. Emellett tanácsokat is adnak a már bevált eljárások más iskolák napi gyakorlatába történő átültetéséhez. Mindezekkel a KLIK egy olyan szakmai párbeszéd elindítására törekszik, amelynek eredményeképpen a legjobb pedagógiai gyakorlatok a lehető legszélesebb körben elterjedhetnek. Ez alapvetően a gyerekek érdeke is, hiszen ezek a sikeres módszerek nem csak versenyképesebb tudással vértezik fel őket, hanem érdekesebbé, élményközpontúbbá is teszik az iskolai munkát. A modellprogramokat jegyző pedagógusok ugyanis évek alatt alakították ki a módszereiket, felhasználva ehhez nem csak az eredményességgel kapcsolatos tapasztalataikat, hanem a gyerekektől érkező visszajelzéseket is.
Békés megyében nyolc település tizenegy iskolájában tizenkét módszertani modellt mutatnak be az érintett pedagógusok. A békéscsabai Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában már az első osztálytól angol nyelven tanulják a kicsik a környezetismeretet és a készségtárgyakat. A felső tagozaton ezek kiegészülnek a történelemmel, informatikával és természettudományos tárgyakkal. Utóbbiakra dolgoztak ki egy speciális tehetséggondozó módszertani modellt, amely egységbe foglalja az idegen nyelvi és a természettudományos ismeretek fejlesztését. Az élményszerű oktatás és a gyerekek motivációjának fenntartása érdekében kalandpedagógiai módszereket és informatikai eszközöket is felvonultató módszer az órai és az órán kívüli tevékenységekre egyaránt épít, utóbbiakba lehetőség szerint a szülőket is bevonva.
Orosházáról két iskola is bekerült a mentoráló intézmények közé, mindkettő a tehetséggondozásra helyezve a hangsúlyt. Az Orosházi Vörösmarty Mihály Általános Iskola a Városi Tehetségnap rendszeres megszervezésével, valamint az élménypedagógiára és az informatikai eszközök használatára építő saját tehetségfelfedező és -támogató programjával emelkedik ki. Céljuk, hogy minden gyereknek segítsenek megtalálni azt a területet, amelyben az átlagnál jobb tud lenni, majd lehetőséget is biztosítsanak a képességeik kibontakoztatására. Az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedig a Táncsics Tehetségműhelyen keresztül teremti meg a feltételeit, hogy a gyerekek megmutathassák, mit tudnak. Az intézményben tantárgyi projekthetek és egész tanéven átívelő művészeti programok is működnek. Előbbiek során például verseket zenésítenek meg vagy idegen nyelvű kulturális műsort állítanak össze, utóbbiban pedig hangszeres és képzőművészeti produkciók mellett például videofilmeket is készítenek a gimnazisták.
A vésztői Szabó Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a természettudományos tárgyak oktatásának nehézségeivel szembesülve indította el a „Mini csodák palotája” programot. A lényeg itt is, mint az „igazi” Csodák Palotájában, a kísérletezés, a szemléltetés. A fizika és a kémia órákat látványos és érdekes demonstrációkkal egészítik ki a tanárok, élményszerűvé és könnyebben befogadhatóvá téve a tananyagot.
További módszertani modellek a megye iskoláiban:
A Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskolában két mintaértékű modell is bekerült a bemutatandók körébe. Egyrészt a legkisebbek matematikatanítására állítottak össze egy tanuló- és tevékenységközpontú módszert, amellyel fel tudják kelteni és fenn is tudják tartani az elsősök érdeklődését a számok tudománya iránt. Másrészt „Titkos küldetés” néven egy játékos helyismereti programsorozatot dolgoztak ki, ahol a gyerekek az iskolán kívül térképek, játékos feladatok segítségével fedezhetik fel és ismerhetik meg lakókörnyezetüket, városukat.
A Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium egy régi, de szinte elfeledett szokást elevenített fel: olvasókört szerveztek, hogy minél több fiatallal szerettessék meg az irodalmat. A közösen feldolgozott művek között van vers és próza, klasszikus és modern egyaránt, hogy a Flaubert Bovarynéjától Varró Dánielig terjedő széles kínálatban mindenki megtalálhassa az érdeklődésének megfelelőt. Az olvasott műveket tanárok és diákok közösen dolgozzák fel és beszélik meg.
A körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a közelmúltban indult el a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatását célzó Háló-I. program. Az iskola a szülők-nevelőszülők mellett az óvodával, az önkormányzattal, a családsegítővel, sőt még a rendőrséggel is együttműködik, hogy a speciális igényű vagy valamilyen okból veszélyeztetett gyerekeken segítsen. Hátránykompenzáló oktatási formák, mentoráló tanárok és egyénre szabott fejlesztési programok szerepelnek az eszköztárukban, hogy megakadályozzák a gyerekek lemorzsolódását.
A Gyulai Implom József Általános Iskolában a helyi németek nemzetiségi hagyományait és a népismeretet a tanrend szerves részévé tették. A német nyelv és az irodalom már első osztályban elkezdődő tanítása mellett természetesen az egyes ünnepekhez-évszakokhoz kapcsolódó népszokások felidézése sem maradhat el.
A sarkadi Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium egy tanulói kooperációra építő módszert dolgozott ki, amelynek a lényege, hogy a gyerekek együttműködve egymástól is tanulnak. Ez nem csak az órai aktivitás és a motiváció fenntartásához jó megoldás, hanem a tananyag közvetítése is hatékonyabbá válik, legyen szó szinte bármilyen tárgyról.
A békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és AMI Varázsszőnyeg névre keresztelt módszertani modellje az élménypedagógiára és a közösségi rendezvényekre fókuszál. Sportversenyek, tematikus művészeti alkotópályázatok és családokkal közös kirándulások, szórakoztató programok egész sorát szervezik, hogy tényleg élmény legyen iskolába járni.
A gyomaendrődi Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola és Kollégium tanárai az együttműködő tanulás az önművelés készségeinek kialakítását mutatják be az érdeklődőknek. A közös gondolkodásra és közös feladatmegoldásra, valamint az önálló ismeretszerzésre és -feldolgozásra célzottan készítik fel a diákokat és természetesen ezt alkalmazzák is a szaktárgyak oktatásában.
A nyílt órákon és a különféle szakmai összejöveteleken való részvétel minden esetben ingyenes, hiszen a kitűzött célokat akkor szolgálják ezek a rendezvények, ha a lehető legszélesebb kört érik el. A Mentoráló intézmények programjain való szerepvállalás ráadásul beszámítható a pedagógusok kötelező továbbképzésébe is.
Bővebb információ és a Mentoráló intézmények országos listája ide kattintva elérhető el.