A gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítésétől azt várják, hogy több intézményi és családi bántalmazásra derülhet fény és nem lehet majd eltitkolni ezeket az eseteket - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.
Czibere Károly a Gyermekjogok közelről - a kiszolgáltatottság dimenziói és a kivezető utak című konferencián azt hangsúlyozta, elsődleges cél, hogy a családok kapjanak meg minden segítséget, és ne kelljen a gyermeket kiemelni. Ezt szolgálják az eddig elindított programok: a bölcsődei rendszer átalakítása, a korai fejlesztés hozzáférhetőségének könnyítése, a kötelező óvodáztatás bevezetése, az ingyenes és a szünidei gyerekétkeztetés kiterjesztése, az ingyen tankönyv biztosítása, a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tanodák. A következő fontos feladata ezeknek a továbbfejlesztése lesz - mondta az államtitkár.
Azonban, ha mégiscsak bekövetkezik a veszélyeztetés, az elhanyagolás, akkor rögtön működésbe kell lépnie a jelzőrendszernek - emelte ki. A közelmúlt esetei rávilágítottak azonban arra, hogy nem lehet kizárólag arra alapozni, hogy a képzések során megtanulták a szakemberek, mi a teendő bántalmazásra utaló jelzés esetén, hanem pontosan le kell írni, milyen lépéseket kell megtenni ilyenkor.
Czibere Károly kitért arra is: nem elég, ha a gyerekek csak ellátást kapnak a rendszerben, az életkezdési esélyeiket is javítani kell. Ezt segíti a kitagolási folyamat, amelynek lényege, hogy a gyerekek ne nagy, zsúfolt, korszerűtlen intézményekben lakjanak, hanem nevelőszülőknél vagy kisebb lakásotthonokban éljenek. Ez a folyamat már az utolsó fázisában jár, idén év végére már nem fog 12 évnél fiatalabb gyerek gyerekotthonban lakni, akik pedig valamilyen okból mégis bennmaradnak, azokat is lakásotthonban helyezik el - közölte Czibere Károly.
Lápossy Attila, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta, az ombudsman mindig soron kívül és kiemelten vizsgálja a gyerekekkel kapcsolatos ügyeket, idén is számos olyan vizsgálatot folytatott a hivatal, amelynek középpontjában a kiszolgáltatott gyerekek voltak.
Foglalkoztak például a gyámhatóságok leterheltségével, a gyermekprostitúció jelenségével, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek pszichiátriai ellátásának helyzetével, a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének anomáliáival, védőoltások megtagadásának problémájával, kiskorúak terhességmegszakításának kérdésével, illetve több vizsgálatot indítottak a gyermekotthonok működését érintően - sorolta az osztályvezető.
Brag Gubbrandsson, az Izlandi Gyermekvédelmi Hivatal általános főigazgatója az Izlandon 1998-ban létrehozott Barnahus modellről beszélt, amely mára világszerte elterjedt. A Barnahus - magyarul gyerekház - egy olyan intézmény, amely befogadja a szexuálisan bántalmazott gyerekeket. A házban zajlik a gyerekek meghallgatása egy képzett pszichológus segítségével, amit videóra vesznek, így később nem kell újra elmesélni a történteket. Szintén a Batnahus házban végzik el az orvosi vizsgálatokat, majd itt kerül sor a terápiás kezelésekre is.
(MTI)
