Csökkenhetnek a diákok terhei, új köznevelési intézménytípusokat vezetnek be, és átalakul a köznevelési intézmények fenntartási rendszere, míg a felsőoktatásban módosul a doktori képzés - ezek a hamarosan induló új tanév legfontosabb változásai.
Az oktatási államtitkárság MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a köznevelési kerekasztallal együttműködve a minisztérium megvizsgálta, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói terhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a mostani tanév során érezhetőek legyenek. A javasolt változások nem érintik az iskolák helyi tanterveit, a tantárgyi rendszert, így minden évfolyamon bevezethetők szeptemberben. A pedagógusok a tanmenetek elkészítésekor a kerettantervi a kerettantervi témaegységekhez rendelt kötelező óraszámoktól eltérhetnek, és a témaegységekben szereplő témák egy részét (maximum 20-30 százalékát) differenciálhatják vagy elhagyhatják a Nemzeti alaptantervben foglaltak figyelembevételével. Az általános iskola 1-2. évfolyamain az új tananyag feldolgozása és a megelőző ismeretek ismétlése, gyakorlása a 45 perces tanórai időtartam 2/3 részében, 30 perc alatt megvalósulhat, a fennmaradó időt játékos módon lehet felhasználni.
Változás, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti időben - az időközben megjelent rendeletmódosítás értelmében - már nem kötelező bent tartózkodni csak, ha az igazgató azt elrendeli.
Szeptember 1-jei hatállyal új köznevelési intézménytípusokat vezetnek be -szakgimnáziumot, új típusú szakközépiskolát -, megváltoztatják a pedagógiai munka szakaszait. Módosul a minimális osztály- és csoport létszámokkal kapcsolatos szabályozás. A módosítás kizárólag a szakképző iskolákat érinti és azt célozza, hogy a hiányszakképesítések megszerzésére felkészítő szakképző iskolai osztályokat el tudják indítani, a képzéseket le tudják folytatni.
Változás, hogy új állami intézményfenntartó jön létre január 1-től. Az egész országra kiterjedő illetékességű Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyébe tankerületi központok lépnek, csökken a centralizáció, a döntések meghozatala közelebb kerül az érintettekhez. A vonatkozó kormányrendelet alapján jön létre az 58 tankerületi központ, jellemzően 3-4 korábbi tankerület, illetve járás összevonásával.
A fenntartott intézmények magas száma, illetve az országosan egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet a tankerületi központok által fenntartott intézmények és az oktatásért felelős miniszter között. Ezért létrejön középirányító szervezetként a Klebelsberg Központ. A központ számos koordinációs, összehangoló, egységes működést biztosító tevékenységet végez a tankerületi központok és az általuk fenntartott köznevelési intézmények vonatkozásában. A tankerületi központ köznevelési intézményeinek vezetői többletjogosítványokat kapnak, ilyen a "keretgazdálkodási" jogosítvány, és bővülnek a munkáltatói jogok is.
Január 1-jén lép életbe az újra egységes az irányítás az állami intézményfenntartó intézményeinél. Egyértelművé válnak a viszonyok, a köznevelési intézmények a biztonságos, szakszerű és megfelelő minőségű működése érdekében kizárólag fenntartójukhoz, a tankerületi központokhoz fordulhatnak.
A pedagógusok előmeneteli rendszere január 1-jétől kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is.
Az idén a mesterpedagógus és kutatótanár fokozatokba történő átsorolásoknál fontos átmeneti szabály, hogy a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH augusztus 15-től biztosítja. A feltöltésre legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre.
A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Minősítési eljárás nélkül előre kell sorolni Pedagógus II. fokozatba azokat akiknek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb idejük van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosultak.
A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 7+3 százalékos illetmény-, illetve munkabér-emelésben részesülnek jövőre.
Az osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői és diákönkormányzat segítői feladatokat ellátó pedagógusoknak 2-2, illetve 1 óra jár ezen feladatok ellátására a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből.
A szeptember 1-jétől szakgimnáziummá átalakuló szakközépiskolában vizsgázóknak a május-júniusi érettségi időszakban kell először kötelezően választandó ötödik tárgyként szakmai tárgyból érettségit tenniük. A kötelezően választandó érettségi tárgy a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai tárgy lesz. 2017. január 1-jétől a választható szakmai előkészítő tárgyak helyébe 38 ágazati és 8 ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgy lép.
Új szabály szeptember 1-jei hatályba lépéssel, hogy óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra. Ez a fenntartó engedélyével csökkenthető, de ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, úgy a fenntartót a költségvetési támogatás teljes összegben nem illeti meg.
A doktori képzés rendszere a mostani tanévtől 2+2 évessé válik. A doktoranduszok ösztöndíja emelkedik: az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben 180 ezer forintra nő. A doktori képzés átalakítását a tudományos utánpótlás számosságának és minőségének megerősítése, a tudományos életpálya vonzóvá tétele célozza.
(MTI)