Befogadó, esélyteremtő iskolára van szükség

Publikálva: 2016. november 9.

Az oktatás általi esélyteremtés "nem egy dimenzió, hanem a dimenzió" - hangsúlyozta Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység okai közül ugyanis a legtöbb visszavezethető az alacsony iskolai végzettségre, ezért fontos, hogy megvizsgálják, az oktatás milyen módon tud esélyt teremteni.

A szegénységgel szembeni küzdelemről az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett konferenciasorozatot, amelynek eseményein az ágazati irányítók mellett szakemberek, kutatók, érdekképviseletek, szakmai háttérintézmények képviselői beszélgetnek a témáról.

Czibere Károly kiemelte: nagyon fontos a 6 év alattiaknál az iskolára felkészítés. Hozzátette: az iskolákkal kapcsolatban pedig az a fontos, hogy befogadó, méltányos oktatást biztosítsanak és esélyteremtőek legyenek.

A politikus szólt az együtt-tanítás melletti elköteleződés fontosságáról is, ugyanis, mint mondta, azt tapasztalták, hogy csak úgy lehet sikeresen harcolni a szegregáció ellen, ha szemléletformáló, együttműködő, a partnereket és érintetteket bevonó módon kezelik a kérdést.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár előadásában utalt arra, hogy a kompetenciamérés eredménye szerint országosan a tanulók stabilan teljesítenek, egy szűk sávban mozognak az eredmények. Azonban amikor az eredményeket a településméretekkel is összevetették, azt tapasztalták, hogy a nagy és közepes városok tanulói az átlagosnál jobb, a kisvárosi, nagyközségi, közepes községi és kisközségi diákok pedig az átlagosnál rosszabb eredményeket értek el. A helyettes államtitkár jelezte: az eredmények azt mutatják, van még mit tenni a kisfalvak iskoláiban.

Kiemelte: a magyar iskolarendszer egyik legnagyobb problémája, hogy alacsony a diákok problémamegoldási képessége, ami felveti a magyar köznevelés 20-25 éves problémáját, hogy vajon az ismeretközvetítő, tudásalapú iskolarendszer, vagy "alkalmazó, felhasználó" iskolarendszer irányába kell-e elmozdulni.

A helyettes államtitkár jelezte: egy amerikai kutatás szerint a mai általános iskolások kétharmada olyan munkát fog végezni, amit ma még fel sem találtak, vagyis az iskolának az a feladata, hogy képessé tegye a gyereket a tanulásra, az ismeretek alkalmazására.

Mint mondta, a produktív foglalkoztatást megalapozó alapkészségekkel kell felruházni a diákokat, támogatni kell a továbbtanulást, nagyobb figyelmet kell fordítani a készségek fejlesztésére, a kognitív, szociális, érzelmi, műszaki "tudásra".

Közölte: az államtitkárság kiemelt célja a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtése, a rosszabb körülmények között működő iskolák fejlesztése.

Langerné Victor Katalin felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában elmondta: a cél az, hogy magabiztos tudást szerezzenek a gyermekek az iskolában, valamint hogy erősítsék a tanulás fontosságát. Emellett az is feladat, hogy ne csak a tanuláshoz segítsék a diákokat, hanem képessé tegyék őket arra, hogy munkát találjanak és boldogulni tudjanak.

Mint mondta, a születéstől rendelkezésre állnak programok, amik hozzásegítik a hátrányos helyzetű gyermekeket, hogy az iskolába kerülésük előtt le tudják küzdeni hátrányukat. Példaként említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat és a három éves kortól kötelező óvodázást.

Az iskolai rásegítő programok közül kiemelte az Útravaló ösztöndíjprogramot, amiben 9 ezren vesznek részt országosan, a tanodaprogramot, amelyben 2017-től közel 300 tanoda fog működni, 8 ezer gyermek részvételével, valamint az "Együtt, testvérként" iskolaközi szemléletformáló programot.

Mint mondta, a 9. osztály az, ahol a hátrányos helyzetűek "általában feladják", ezért indították a "Lépj egy fokkal feljebb" elnevezésű programot, valamint az "Iskolapad újratöltve" programot, ez utóbbiban azokat segíti az iskola középfokú végzettséget szerezni, akik kihullottak az iskolapadból. A helyettes államtitkár kiemelte a tavaly, kimondottan roma lányoknak indított, iskolaelhagyást megelőző programot is.

Hangsúlyozta: a megoldás a végzettség megszerzése, ami nem feltétlenül egyetemi diploma. A hátrányos helyzetű fiataloknak egyre több esélye van arra, egyetemi végzettséget szerezzen - szögezte le, és példaként említette, hogy a roma szakkollégiumokban idén már 296-an tanulnak.(MTI)

Menü

Klebelsberg Központ

EFOP-4.1.11-21-2021-00001 Projekt

EFOP-3.1.11-19-2020-00001 projekt

Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE

ÚTRAVALÓ ÖSZTÖNDÍJPROGRAMOK EFOP-3.1.4-15-2015-00001 VEKOP-7.3.1-17-2017-00001

Energiahatékonysági fejlesztések az iskolákban

A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése

Köznevelés az iskolában

Informatikai fejlesztések az iskolákban

Társadalmi Megújulás Operatív Program az iskolákban

Köznevelés Állami Fenntartóinak Folyamat-egységesítése és Elektronizálása (KAFFEE)

Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára RRF-1.2.1-2021-2021-00001

Előkészítés a Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára RRF-1.0.0-2021-00002

DIMOP_PLUSZ-4.1.1-23-2023-00001

Általános Adatkezelési Tájékoztató

Navigáció