az EFOP-4.1.3-17 pályázati konstrukció keretében, öt önállóan megajánlható részben kivitelezési feladatok elvégzése

10. sz. melléklet

Nyilatkozat a 321/2015. (X. 31.) Korm. r. 21. § (3) bek. b) pontja tekintetében

Alulírott/alulírottak ………………………… (név/nevek), mint a ………………………… (cég megnevezése, székhelye) kötelezettségvállalásra feljogosított képviselője/képviselői – az eljárást megindító felhívásban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után – kijelentem/kijelentjük, hogy a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontjában és a 321/2015. (X. 30.) Korm. r. 21. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a(z)

………………………… (cég megnevezése), mint az ajánlattevő / a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti esetben az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő más szervezet[16],

az eljárást megindító felhívás M.1. számú műszaki és szakmai alkalmassági feltétel vonatkozásában az alábbi szakember(eke)t kívánja bevonni a teljesítésbe:

…, 2018. év … hónap … nap

11. sz. melléklet

SZAKEMBER nyilatkozata rendelkezésre állásáról

Alulírott ………………………… (név), mint a(z) ………………………… ajánlattevő által ajánlott szakember kijelentem, hogy részt veszek „Az EFOP-4.1.3-17 pályázati konstrukció keretében, öt önállóan megajánlható részben kivitelezési feladatok elvégzése” tárgyban indított közbeszerzési eljárásban.

Kijelentem továbbá, hogy az ajánlat nyertessége esetén képes vagyok dolgozni, és dolgozni kívánok a szerződés teljes időtartama során, az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan az önéletrajzomat benyújtották.

Nyilatkozom továbbá, hogy nincs más olyan kötelezettségem, a fent jelzett időszakra vonatkozóan, amely a jelen szerződésben való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.

…, 2018. év … hónap … nap

12. sz. melléklet

Szakmai önéletrajz mintája

az ajánlattételi felhívás M.1. pontja szerinti pozícióra jelölt szakember esetében

Kelt: 

III. SZERZŐDÉSTERVEZET

KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS

 (tervezet)

amely létrejött egyrészről

- mint Építtető - a továbbiakban: „Megrendelő” vagy „Építtető” - másrészről a

mint Vállalkozó kivitelező - a továbbiakban: „Vállalkozó” vagy „Kivitelező”.

(Megrendelő és Vállalkozó együttes említésük esetén: „Szerződő Felek” vagy „Felek”) között az alulírott helyen és napon a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”) rendelkezései, alapján.

I. FOGALOMMAGYARÁZAT

Jelen szerződés törzsszövegében az alábbi kifejezések, fontosabb rövidítések jelentése a következők szerint rögzített:

Alvállalkozó: egyrészt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 191/2009. Korm. rendelet) 2. § m) pontja szerinti alvállalkozó kivitelezők, továbbá a Kbt. 3. § 2. pontja szerinti alvállalkozók.

Többletmunka: a Ptk. 6:244. § (1) bekezdése szerinti fogalom, eltérően a 191/2009. Korm. rendelet.

Pótmunka: a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti fogalom, eltérően  191/2009. Korm. rendelet 2. § e) pontja szerinti fogalomtól.

Teljesítésigazolási Szakértő Szerv (TSzSz): az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény szerint létrehozott szervezet.

Felelős műszaki vezető: az építőipari kivitelezési tevékenység 191/2009. Korm. rendelet 13-14. §-a szerinti szereplője.

Építési műszaki ellenőr: az építőipari kivitelezési tevékenység 191/2009. Korm. rendelet 16. §-a szerinti szereplője.

Szerződés: a jelen szerződés törzsszövege, továbbá a szerződés részét képező dokumentumok, így a Közbeszerzési Eljárás iratanyaga, figyelembe véve a Kbt. 3. § 24. pontját.

Felek rögzítik, hogy a fentebb felsorolt jogszabályokra vonatkozó hivatkozás úgy értelmezendő, hogy az magában foglalja az adott jogszabály módosítását is, illetve az adott jogszabály helyébe lépő jogi aktust; különösen, ha a folyamatban lévő ügyekre való alkalmazás a hatályba léptető rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható.

II. ELŐZMÉNYEK

1. Megrendelő, mint Ajánlatkérő az EFOP-4.1.3-17 pályázati konstrukció keretében, öt önállóan megajánlható részben kivitelezési feladatok elvégzése "elnevezéssel Kbt. Harmadik része szerint, a Kbt. 115. § (1) bekezdés alapján ajánlati felhívás megküldésével induló közbeszerzési eljárást folytatott le (a továbbiakban: „Közbeszerzési Eljárás”).

2. Vállalkozó, mint ajánlattevő a Közbeszerzési Eljáráson részt vett, és figyelemmel arra, hogy Megrendelő Vállalkozó ajánlatát fogadta el nyertes ajánlatként, a Felek jelen közbeszerzési szerződést kötik egymással.

III. A SZERZŐDÉST ALKOTÓ DOKUMENTUMOK

1. Felek jelen szerződést a Kbt. 131. § (1) bekezdésének megfelelően a Közbeszerzési Eljárásban közölt végleges feltételek, a Közbeszerzési Eljárásban kiadott szerződéstervezet és a nyertes ajánlattevő ajánlata alapján kötik meg.

2. Jelen szerződés vonatkozásában a Kbt. 131. § (1) bekezdése szerinti végleges feltételnek minősülnek a közbeszerzési dokumentumok – ide értve az esetleges módosításokat, kiegészítő tájékoztatás kéréseket és az azokra adott ajánlatkérői válaszokat, – és az ajánlat tartalma.

3. A fenti dokumentumok közötti, ugyanazon kérdésre vonatkozó bármely eltérés, ellentmondás, értelmezési nehézség esetén a legteljesebb műszaki-szakmai tartalmat rögzítő rendelkezés az irányadó.

4. A szerződés Kbt. által meghatározott tartalma:

4.1. A Kbt. 131. § (2) bekezdése alapján jelen szerződés részét (tartalmát) képezik - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemei, amelyek értékelésre kerültek:

A Vállalkozó által az M.1. alkalmassági minimumkövetelmény igazolására ajánlatában megjelölt szakembereknek legkésőbb a szerződéskötés időpontjában rendelkeznie kell az előírt kategória szerinti felelős műszaki vezetői jogosultsággal. A fenti jogosultságnak a szerződéskötés időpontjában fennálló hiánya a szerződéskötéstől történő visszalépésnek minősül a Kbt. 131. § (4) bekezdése alapján.

4.2. A Kbt. 136. § (1) bekezdése alapján Megrendelő előírja, hogy Vállalkozó:

a)      nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b)       szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

4.3. A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

4.4. A Kbt. 143. § (1) bekezdése alapján Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

a)      feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. §-a alapján új Közbeszerzési Eljárást kell lefolytatni;

b)      az ajánlattevő nem biztosítja a Kbt. 138. §-ában foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c)      az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

4.5. A Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a Közbeszerzési Eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a Közbeszerzési Eljárásból.

4.6. A Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a)      a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b)      a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

4.7. A szerződés teljesítése során a Kbt. 138.-140. §-a és a 142. §-a értelemszerűen irányadó.

4.8. A szerződés módosításával kapcsolatban a Kbt. 141. §-a irányadó.

Felek rögzítik, hogy a szerződés megkötése, és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzési alapelvek tiszteletben tartásával [Kbt. 2. §] kell eljárni.

IV. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1. Építtető megrendeli, Kivitelező elvállalja az előzményekben rögzített Közbeszerzési Eljárás során meghatározott alábbi feladatok ellátását:

1. számú rész esetében: Az EFOP-4.1.3-17-2017-00441 azonosítószámú, „Gógánfai Fekete István Általános Iskola Dabronci Telephelye nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

1. számú rész esetében: EFOP-4.1.3-17-2017-00442 azonosítószámú „A Badacsonytomaji Tatay Sándor Általános Iskola nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

1. számú rész esetében: EFOP-4.1.3-17-2017-00439 azonosítószámú „A Csabrendeki Általános Iskola nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

1. számú rész esetében: EFOP-4.1.3-17-2017-00467 azonosítószámú, A Balatonfüredi Radnóti Miklós Általános Iskola nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

1. számú rész esetében: EFOP-4.1.3-17-2017-00440 azonosítószámú „A Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

Az építési beruházás nem hatósági engedélyhez kötött.

2. Az építési munkaterület címe:

-        az 1. számú rész esetében: Gógánfai Fekete István Általános Iskola, 8345 Dabronc, Kossuth u. 53.

-        a 2. számú rész esetében: Badacsonytomaj, Tatay Sándor Általános Iskola, 8258 Badacsonytomaj, Kert u. 8.

-        a 3. számú rész esetében: Csabrendeki Általános Iskola, 8474Csabrendek, Kinizsi u.

-        a 4. számú rész esetében: Balatonfüredi Radnóti Miklós Általános Iskola, 8230 Balatonfüred, Nádor u. 17.

-        az 5. számú rész esetében: Sümeg, Ramassetter Vince Testnevelési Általános Iskola, 8330 Sümeg, 8330, Árpád u. 5.

3. Vállalkozó kijelenti, hogy a Közbeszerzési Eljárás során megvizsgálta az Építtető által rendelkezésére bocsátott tervdokumentációt és költségvetést. Vállalkozó viseli annak a jogkövetkezményét, amely abból a hiányosságból, hibából származik, amit elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, illetve amelyről a Megrendelőt nem figyelmeztette. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a Megrendelőt tájékoztatni, ellenkező esetben ennek következményeit viselni köteles.

4. Felek rögzítik, hogy jelen szerződés tárgyát oszthatatlannak tekintik, függetlenül az esetleges teljesítési szakaszoktól.

5. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó köteles – külön díj és költségigény nélkül – elvégezni a felmerült többletmunkákat, figyelemmel arra, hogy jelen szerződés átalányáras megállapodásnak minősül.

6. Felek rögzítik, hogy Vállalkozó – erre vonatkozó megállapodás szerint - a pótmunkák közül

-   a műszaki szükségesség miatt; vagy

-   a rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt szükséges pótmunkákat köteles elvégezni.

7. A műszaki szükségesség miatti pótmunkákra vonatkozóan szerződésmódosításra kerül sor, amennyiben az megfelel a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontjának.

8. A Vállalkozó által kezdeményezett pótmunka megrendelésének és elvégzésének előfeltétele, hogy annak műszaki indokoltságát a Megrendelő által megbízott műszaki ellenőr jóváhagyja.

V. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE, A TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE, A TELJESÍTÉS ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE

1. A szerződés teljesítési határidői: A 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tervszolgáltatási határidő kapcsán Felek rögzítik, hogy a kivitelezési tervszolgáltatásra a Közbeszerzési Eljárás során sor került.

3. A szerződés szerinti munkaterület átadásának határideje, határnapja: Megrendelő az építési munkaterületet Vállalkozó részére a szerződés teljesítéséhez alkalmas állapotban, a szerződés hatályba lépésétől számított három munkanapon belül köteles átadni, melynek megtörténtét Felek az építési naplóban kötelesek rögzíteni. Megrendelő köteles a munkaterület átadásával egyidejűleg ismertetni Vállalkozóval a munkahely munkavédelmi, tűzrendészeti és vagyonvédelmi sajátosságait. A munkaterület lehatárolása és figyelmeztető táblák elhelyezése Vállalkozó feladata.

4. Az építési napló megnyitásának határideje, határnapja: a szerződés hatályba lépésétől számított 3 munkanapon belül.

A munkaterület átadásának tervezett napja:

1.         számú rész esetében:         

2018. március-április: kültéri munkálatok megkezdése, végzése az iskolaudvaron. 2018. augusztus 10.: kültéri munkálatok befejezése az iskolaudvaron.

2.        számú rész esetében: EFOP-4.1.3-17-2017-00442 azonosítószámú „A Badacsonytomaji Tatay Sándor Általános Iskola nevelési-oktatási infrastrukturális környezetének fejlesztése” elnevezésű projekt keretében kivitelezési feladatok elvégzése a teljesítési határdőre prognosztizált egyösszegű átalányáron.

3.        számú rész esetében:

A kivitelezési feladatok legkorábban 2018. június 15-től kezdődhetnek. A kettő nagy épületrész egyikére (Nagyépület 8 teremmel, vagy a Forfa épület a tornateremmel 8 terem) szüksége van az intézménynek a kétműszakos munkarend miatt. Az egyik épület teljes elkészülte után adható át a másik épületet a munkálatokhoz.

4.        számú rész esetében:

A kivitelezési feladatok (villamosság felújítása, folyosók, egyes tantermi részek felújítása) várhatóan nagyobb részt a nyári tanítási szünetben végezhető. Ennek kezdete 2018.06.25. de részlegesen 2018.06.18-tól, mivel azon a hétben az intézmény csak a tanárit és az igazgatói irodát használja.

Ami a tanítási időszakban elvégezhető:

-          beépített szekrények

-          hangosítás-felújítás

-          a szabadtéri építkezés, felújítás (súlylökő-kör, szabadtéri kosárpalánkok cseréje)

-          iskolai bútorok beszerzése, cseréje.

Ezek egy része akár tanítás alatt, néhányuk pl. délutáni, tanítási időszak után végezhető, előzetes egyeztetés mellett.

5.         számú rész esetében:

Az alábbi munkanapokon biztosítható a munkaterület:

2018. március 28. 29. 30.

2018. április 4. 5. 6.

2018. április 9-13.

2018. április 16-21.

2018. április 23-27.

2018. május 2. 3. 4.

2018. május 7-11.

2018. május 14-18.

2018. május 22. 23. 24. 25.

2018. május 28. 29. 30. 31.

2018. június 1.

2018. június 4-8.

2018. június 11-15.

2018. június 18-tól nyári szünet ideje alatt

A szerződés hatálybalépése és a munkaterület átadásának tervezett időpontja a feltételes közbeszerzést indokoló körülmény bekövetkeztétől, illetőleg a közbeszerzési eljárás esetleges elhúzódására tekintettel módosulhat. A szerződés teljesítésének véghatárideje (műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja): 2018. augusztus 15.

A műszaki átadás-átvételi eljárás időtartama: 30 nap. Vállalkozó a Megrendelő előzetes jóváhagyása mellett előteljesítésre jogosult.

5. A jogerős építési engedélyezési dokumentációban és az ajánlati tervekben foglaltak alapján vállalkozónak kiviteli tervet kell készíteni és annak szükséges hatósági és egyéb érintett ügyfelekkel való egyeztetéseit le kell folytatni, különös tekintettel a közműveket üzemelő szervezetekkel, amelyre őt jogszabály, valamely hatósági előírás vagy a munka jellege kötelezi. A közműegyeztetések jegyzőkönyveit a tervdokumentációhoz csatolni szükséges. A kiviteli tervezéshez szükséges esetleges további tervezési alapadatok beszerzése a tervezési feladat részét képezik. A kiviteli tervek elkészítésének határideje: a szerződés hatálybalépését követő 30. nap. A határidőbe nem tartozik bele a szükséges hatósági és egyéb érintett ügyfelekkel, közműveket üzemelő szervezetekkel való egyeztetések időtartama, továbbá a határidőn belül átadott kiviteli tervekkel kapcsolatos esetlegese megrendelői észrevételek átvezetése, tervek ez alapján történő átdolgozásának időszükséglete.

7. Amennyiben alappal feltételezhető a véghatáridő késedelme, úgy Megrendelő jogosult gyakorolni a Ptk. 6: 151. §-a (előzetes szerződésszegés) alapján a késedelemből eredő jogait.

8. Felek megállapodnak, hogy heti rendszerességgel kooperációs értekezletet tartanak az építési munkaterületen. A kooperációs értekezlet szervezője és időpontjának meghatározója a Megrendelő műszaki ellenőre.

9. A teljesítés dokumentálása (építési napló): Felek a jelen Szerződés szerinti építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót vezetnek, amelyre nézve a 191/2009. Korm. rendelet rendelkezéseit tekintik irányadónak.

10. A teljesítés átadása-átvétele: Jelen szerződés keretében megvalósuló építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy Felek között létrejött szerződés tárgya szerinti kivitelezési tevékenység a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.

Vállalkozó köteles Megrendelővel írásban közölni a szerződés teljesítését (’Készre jelentés’).  Az átadás-átvételi eljárást a Készre jelentés kézhezvételét követő 8 napon belül kell megkezdeni. Az átadás-átvételi eljárásra annak megkezdésétől számított 30 naptári nap áll rendelkezésre. A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya Megrendelőt és Vállalkozót illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi.

A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen:

a)      az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,

b)      a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,

c)      Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,

d)      Megrendelő észrevételeit,

e)      a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),

f)       a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,

g)      a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,

h)      Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,

i)       Megrendelő döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, és

j)       a résztvevők aláírását.

Ha Megrendelő a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készült, akkor azt a Vállalkozónak alá kell írnia.

A Vállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az építési műszaki ellenőrnek.

Az építési műszaki ellenőr az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a Vállalkozói készültségjelentés figyelembevételével, és ez alapján javaslatot tesz a Vállalkozói számla kiállításának tartalmára.

Megrendelő a birtokbaadási eljárást megelőzően a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki a Vállalkozónak.

Megrendelő a munkák átvételét mindaddig megtagadhatja, amíg bármely, a rendeltetésszerű használatot befolyásoló hiba, vagy hiány áll fenn. Nem tekinthető rendeltetésszerű használatra alkalmasnak a teljesítés, ha több kisebb jelentőségű hiba javítása a szerződés tárgyának zavartalan használatát akadályozza, vagy a hibák megszüntetése során a szerződés tárgyának használata balesetveszéllyel járna.

11. Felek rögzítik, hogy az átvétel során a szerződésszerű teljesítéshez nélkülözhetetlen a Közbeszerzési Eljárás során értékelési részszempontként meghatározott vállalások, tulajdonságok teljesítése. Az értékelési részszempontok körében vállaltak teljesülésének hiánya tehát polgári jogi értelemben véve nem jelentéktelen hiba, így az ajánlatban vállaltak teljesülésének elmaradása okán Megrendelő a Ptk. 6:159. § (2) bekezdése szerinti valamennyi kellékszavatossági jogot gyakorolhatja.

12. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján a Vállalkozó által készítendő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások (kiviteli tervdokumentáció) vonatkozásában a Megrendelő a részére történő átadással teljes, átruházható, és korlátozásmentes (térben, időben, felhasználási módban) felhasználási jogot szerez. A felhasználási jog ellenértékét a vállalkozói díj tartalmazza. Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő a rendelkezés jogát jelen szerződéssel kiköti, így a Vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag csak a jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő fentiek szerinti felhasználás után Vállalkozónak a Megrendelő felé nem kell ellenértéket megfizetnie.

VI. MEGRENDELŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Megrendelő jogosult:

-   Más vállalkozóval elvégeztetni a kifogásolt vagy hiányolt munkákat a Vállalkozó költségére - akár a Vállalkozó ajánlati áránál magasabb áron is -, ha felszólítására a Vállalkozó a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat nem javítja ki, illetve nem pótolja az érvényes ütemterv tartásához szükséges határidőig, a Vállalkozó garanciális felelősségvállalásának megtartásával.

-   Vállalkozónak a jelen szerződésben vállalt feladatai ellátásával kapcsolatos tevékenységét önállóan vagy megbízólevéllel ellátott képviselője révén ellenőrizni olyan módon, hogy a Vállalkozó teljesítését a Megrendelő ez irányú tevékenysége ne akadályozza.

-   A jelen szerződés szerinti pótmunkát más Vállalkozóval elvégeztetni, figyelemmel a Kbt. rendelkezéseire.

2. Megrendelő köteles:

-   Vállalkozó részére a kivitelezéshez szükséges munkaterületet a jelen szerződésben meghatározott határidőben rendelkezésre bocsátani.

-   Vállalkozó részére a szerződés szerinti díjakat megfizetni.

-   Az építési napló adatai alapján a saját maga vagy a nevében eljáró személy (szervezet) révén ellenőrizni, hogy a szerződés teljesítése során a Vállalkozó teljesítésében kizárólag a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdéseiben meghatározott mértéket.

3. A Megrendelő építési műszaki ellenőrei:

…

…

…

4. Az eltakart munkarészek vizsgálata: Vállalkozó semmilyen eltakarást nem végez a szerződésben előírt ellenőrzés, vizsgálat és a Megrendelő, illetve műszaki ellenőre előzetes jóváhagyása előtt. Vállalkozó az eltakarandó munkarészeket köteles 3 (három) munkanappal az eltakarás előtt a Megrendelőnek, illetve műszaki ellenőrének bejelenteni és az eltakarandó munkarészeket próbavizsgálat és ellenőrzés céljából a Megrendelő, illetve a műszaki ellenőre részére láthatóvá és hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségét elmulasztja, úgy a munkarészek láthatóvá tételének és a feltárás előtti állapot visszaállításának költségeit a Vállalkozó köteles viselni.

VII. VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. Vállalkozó akadályközlési kötelezettsége: Vállalkozó köteles a műszaki ellenőrt az ok feltüntetésével, és a várható késedelem megjelölésével minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a szerződés tárgya szerinti tevékenység eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti (a továbbiakban: „Akadályközlő levél”). Az akadályközlő levél a szerződés szerinti teljesítési határidőt nem módosítja, a Megrendelőnek a késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érinti. A haladéktalan értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős, utólagosan nem hivatkozhat ebbéli tájékoztatási kötelezettsége megsértésére előnyök szerzése céljából, kötelezettsége, felelőssége kimentése érdekében.

2. Alvállalkozók bejelentése: A Kbt. 138. § (3) bekezdésének megfelelően Vállalkozó a szerződéskötés időpontjában köteles Megrendelő felé valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző Közbeszerzési Eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Nyilatkoznia kell továbbá az alvállalkozók tervezett bevonási arányáról is. Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni a tervezett bevonási arányról, továbbá arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

Amennyiben a nyilatkozat tartalma (bármilyen tekintetben) változik, azt a szerződő köteles aktualizálni, és a módosított nyilatkozatot Megrendelő részére haladéktalanul megküldeni. A nyilatkozattétel elmaradása (beleértve annak aktualizálását) a Vállalkozónak felróható szerződésszegésnek minősül.

Vállalkozó az általa igénybe vett alvállalkozókért, teljesítési segédekért úgy felel, mintha az adott teljesítést saját maga végezte volna. A szerződés teljesítésében részt vevőkre értelemszerűen irányadó a Kbt. 138-139. §-a.

3. Előteljesítés: Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó a szerződésben rögzített teljesítési rész- és véghatáridőkhöz képest előteljesítésre a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása mellett jogosult.

A Vállalkozó felelős műszaki vezetője: [...]*szerződéskötéskor kitöltendő

4. Építési hulladék elszállítására kötelezett: Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására a Vállalkozó köteles (külön díjazás nélkül).

5. Vállalkozó a 191/2009.  Korm. rendelet alapján végzi a kivitelezést, annak megkezdésekor építési naplót nyit, mely tartalmazza a munka adatait és a kivitelezés menetére vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges tényeket, változásokat. Az építési napló vezetése naponta és folyamatosan kell, hogy történjen egészen az építés befejezéséig. Vállalkozó köteles az Építési naplót az illetékes személyek – Megrendelő és megbízott műszaki ellenőre, valamint a tervezők – számára elérhetővé tenni.

6. Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét hogy az építési naplót a 191/2009.  Korm. rendelet V. fejezetének megfelelően, a kivitelezés megkezdésének napján hatályban lévő rendelkezéseinek megfelelően kell vezetni.

7. Megrendelő a szakági műszaki ellenőrök adatait az építési napló megnyitásakor közli Vállalkozóval.

8. A szerződés alapján Vállalkozó felel a kivitelezés időszaka alatt egészen a műszaki átadás-átvétel lezárásáig a munkavédelmi, környezetvédelmi és őrzésvédelmi szabályok betartásáért, gondoskodik továbbá a munkahely elkerítéséről és a szükséges figyelmeztető jelzések elhelyezéséről. A munkaterület lehatárolása és figyelmeztető táblák elhelyezése Vállalkozó feladata. A munkaterület átvételétől a műszaki átadás-átvétel lezárásáig Vállalkozó felelősséggel tartozik a munkaterületen végzett tevékenységéért, beleértve a munkagépek, eszközök, berendezések és anyagok tárolását és őrzését, az élet- és vagyonbiztonságot. Vállalkozó felelőssége kiterjed alvállalkozóira és szállítóira is. Kültéri növényzetet és a felújítással nem érintett építményeket a munkaterület átadás- átvétel előtti állapotnak megfelelően a kivitelezés során meg kell óvni, kivitelezés során okozott károkat a Vállalkozó az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítja. A munkaterület állapot rögzítése átvételkor a Vállalkozó feladata.

9. A műszaki tervekben előirányzott anyagok, szerkezetek teljesítést akadályozó hiánya, vagy Megrendelő változtatási szándéka esetén az ezeket helyettesítő anyagok és szerkezetek beépítéséről és az esetleges vállalkozói díjkülönbözetről Felek külön írásos megállapodása szükséges. Vállalkozó köteles minden felhasznált anyagról és szerkezetről a gyártó és forgalmazó vállalatoktól a minőségi tanúsítványt beszerezni és azokat az E-naplóhoz csatolni. Külföldi anyag és szerkezet felhasználása esetén a Vállalkozó tartozik a nemzeti szabvány szerinti minőséget saját költségén bizonyítani. Vállalkozó kötelessége szükség esetén az importengedélyek beszerzése, a biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi és hivatalos minőségi vizsgálatok elvégeztetése, a termék minősítése. Beépítésre csak Magyarországon minősített, érvényes szabványoknak és az ajánlatban meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő, kifogástalan anyagok és termékek használhatók.

10. A belső és külső esztétikai megjelenést biztosító anyagok, szerkezetek (aljzat-, és oldalfal burkolatok, belső ajtók, infokommunikációs eszközök, homlokzatok, tervekben szereplő, de attól eltérő típusú berendezések, szerelvények) megrendelése előtt Vállalkozó egyeztetést kezdeményez a Tervezőnél és a Megrendelővel, az anyagok megrendelését csak jóváhagyást követően teheti meg a gyártó felé.

11. A munka minőségének meghatározására a szerződéskötés időpontjában kötelezően alkalmazandó nemzeti szabványok, az ágazati műszaki szabályzatok és a vonatkozó műszaki irányelvek előírásai szolgálnak.

12. A Megrendelőnek jogában áll az egyes szerkezetekről illetve az építőanyagokról független szakértőkkel minőségellenőrző vizsgálatot készíttetni. Amennyiben a szakértői vélemény az előírttól, ill. a tervben meghatározottól való eltérést mutat ki, úgy a vizsgálat és a helyreállítás költsége a Vállalkozót terheli, illetve ha ez lehetetlen, a Megrendelő kártérítést kérhet.

13. A kivitelezéshez szükséges víz és elektromos csatlakozás lehetőségét a Megrendelő biztosítja, azonban a fogyasztás költségeit a Vállalkozó fizeti, melyet a Megrendelő számára megtérít.

VIII. MŰSZAKI ÁTADÁS - ÁTVÉTEL

1. A kivitelezés befejezésekor Vállalkozó műszaki átadás-átvételi eljárást kezdeményez, melyről Megrendelőt a kitűzött időpont előtt 5 munkanappal köteles értesíteni. Az eljárás során a Megrendelő az átadás-átvételi jegyzőkönyvben tett nyilatkozatával igazolja a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítést.

2. A műszaki átadás-átvétel feltétele a hiánymentes, rendeltetésszerű használatra alkalmas létesítmény elkészítése. A műszaki teljesítés a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásával, a szerződés teljesítése a használatbavétel feltételeinek biztosításával, a birtokbaadási eljárás hiánytalan lefolytatásával zárul. Megrendelő kötelezettsége az eljáráson való megjelenés, és a hiánytalanul, kifogástalan minőségben, használatba vételre és üzemeltetésre alkalmas állapotban elkészült létesítmények átvétele. Az átvételt Megrendelő csak olyan hiányosságok esetén tagadhatja meg, melyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozzák.

3. Vállalkozó kötelezettsége az Alvállalkozók meghívása és a jelenlétükről való gondoskodás.

4. Vállalkozónak 3 munkanappal a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt a Megrendelő részére szolgáltatnia kell a létesítmény átadási dokumentációját 2 példány papír alapú dokumentálásban és 1 példány CD, benne a megvalósulási tervet a beépített anyagok, szerkezetek műbizonylatait, a minőségi tanúsítványait, (305/2011/EU rendelet szerint) szabványossági nyilatkozatokat, valamint a felelős kivitelezői (műszaki vezetői) nyilatkozatokat melyekben rögzítésre kerül, hogy Vállalkozó a munkát a kiviteli tervek és a szerződésben foglaltak szerint teljesítette.

5. Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően - a szerződés teljesítéseként - a Vállalkozó a Megrendelő birtokába adja az építményt, építményrészt, és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó, a 191/2009. Korm. rend. melléklete szerinti kitöltött hulladék-nyilvántartó lapot. A kivitelezés során keletkezett hulladék jogszabálynak illetve környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elszállítására vagy elszállíttatására a Vállalkozó kötelezettséget vállal.

6. A birtokbaadás során a Vállalkozó a Megrendelőnek átadja az őt megillető építési napló példányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen: üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást.

IX. A VÁLLALKOZÓI DÍJ

1. A díj jellege, mértéke: A Kivitelező a díjat a Közbeszerzési Eljárás során kiadott árazatlan költségvetés alapul vételével határozta meg. Felek rögzítik, hogy a költségvetést nem lehet a szerződés tárgyát képező munkák körének szűkítéseként értelmezni. A Kivitelező kijelenti, hogy a díj magában foglalja a 191/2009.  Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerinti árelemeket.

2. A hibátlan, hiánytalan teljesítés ellenértékét képező, átalánydíjnak minősülő vállalkozói díj teljes összege: […]*szerződéskötéskor kitöltendő  ,-Ft + ÁFA. Az ÁFA fizetése a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint történik.

3. A Megrendelő nyilatkozik, hogy a szerződés hatályba lépésekor a fentiek szerinti vállalkozói díj ellenértékének fedezetével rendelkezik.

4. Vállalkozó képviselője – figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41.§ (6) bekezdésében és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 368/2011. Korm. rendelet) 50. § (1a) bekezdésében foglaltakra – nyilatkozik, hogy a Vállalkozó a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül. Vállalja, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak változása esetén haladéktalanul értesíti a Megbízót. Tudomásul veszi, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a Megbízó felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

X. AZ ELŐLEG

Kbt. szerinti előleg: a Vállalkozó a Kbt. 135. § (7) bekezdése szerinti esetben előleg kifizetését kérheti.

Megrendelő a munka megkezdéséhez a Vállalkozó erre irányuló igénye esetén az építési beruházások, valamint az építkezési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/2015. Korm. rendelet) 30. § (1) bekezdése szerint az ÁFA nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összegben előleget biztosít. Az előleg igénylése nem kötelező. Az előleget a szerződés hatályba lépését követően igényelheti a vállalkozó, előleg bekérő dokumentum benyújtásával. Az előlegszámla benyújtására - amennyiben a nyertes ajánlattevő előlegre tart igényt - a szerződéskötést követően kerülhet sor, kifizetése az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül történik.

Az előleg fizetése esetén a 322/2015. Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése irányadó.

XI. AZ ELŐLEGGEL TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁS

Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő által fizetett előleg elszámolására minden egyes részszámlában, az adott teljesítés arányában kerül sor.

XII. AZ ELSZÁMOLÁS FORMÁJA, A FIZETÉS MÓDJA, HATÁRIDEJE

1. Amennyiben a Vállalkozó alvállalkozót [Kbt. 3. § 2. pont] nem vesz igénybe, a fizetés az alábbiak szerint alakul: Megrendelő a díjról kiállított számla ellenértékét a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint, illetőleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-a szerint átutalással egyenlíti ki. A számla fizetési határideje 30 nap. Amennyiben a Vállalkozó alvállalkozót [Kbt. 3. § 2. pont] vesz igénybe,- a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseitől eltérően – a díj kifizetése a 322/2015. Kormányrendelet 32/A. § rendelkezésében foglaltak szerint alakul. A szerződésnek részét képezik a Kbt. 135. § (10) bekezdésében hivatkozott szabályok, továbbá a 322/2015. Korm. rendelet 31. §-a.

2. Fizetési késedelem esetén Megrendelő a Ptk. 6:155. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerinti késedelmi kamat és költségátalányt megfizetésére köteles. Részszámla késedelmes fizetése esetén, amennyiben a késedelem meghaladja a 15 napot, Vállalkozó a teljesítését felfüggesztheti Megrendelő fizetési teljesítéséig, és ez esetben a teljesítési határidő a felfüggesztés időtartalmával meghosszabbodik.

3. A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontjának eleget téve Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a szerződés teljesítése során nem fizethet ki, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

XIII. RÉSZSZÁMLÁZÁS

1. A Megrendelő által teljesítésigazolással elismerten elvégzett teljesítés ellenértékét jogosult a Vállalkozó számlázni. A szabályszerűen benyújtott számla kiegyenlítése a Kbt. 135. §-ában és az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendeletben foglaltak szerint történik.

Részszámlázás ütemezése:

Megrendelő négy részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja az alábbi ütemezés szerint:

A részszámlák összege az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kerül meghatározásra, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét neme haladhatja meg. A végszámla benyújtásának feltétele a sikeres műszaki átadás-átvétel, a megvalósulási és átadási dokumentáció és annak összes melléklete szolgáltatása, és ennek a teljesítésigazolásban való elismerése.

XIV. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Vállalkozó a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a alapján köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára CAR-rendszerű (összkockázati) építés-szerelési felelősségbiztosítási szerződést, továbbá tervezői felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni a Megrendelő által a Közbeszerzési Eljárás során előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra.

2. A Közbeszerzési Eljárás során előírt építés-szerelési felelősségbiztosítás mértéke, terjedelme: legalább 10 millió Ft/kár, és 20 millió Ft/év.

3. Vállalkozó kötelezettsége, hogy a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezzen a felelősségbiztosítással.

4. Vállalkozó haladéktalanul, de legkésőbb a szerződéskötéstől számított 2 munkanapon belül köteles Megrendelő részére bemutatni a felelősségbiztosítási szerződés eredeti példányát, egy másolati példányát pedig köteles átadni Megrendelő részére.

5. Ennek elmaradása esetén Megrendelő a Vállalkozót póthatáridővel felhívja a szerződésszegés megszüntetésére. A póthatáridő eredménytelen elteltét követően Megrendelő jogosult a szerződéstől elállni.

XV. A SZERZŐDÉSt biztosító mellékkötelezettségek

1. Késedelmi kötbér: nyertes ajánlattevő késedelmi kötbér megfizetésére köteles, ha a szerződésben rögzített (a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésére előírt) teljesítési határidőt olyan okból, amiért felelős (Ptk. 6:186.§) elmulasztja. A késedelmi kötbér mértéke a késedelem napjától számított, a nettó teljes szerződéses ellenérték 0,1 %-ának megfelelő összeg minden megkezdett naptári napra. A 20 naptári napot meghaladó késedelem esetén Ajánlatkérő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani/elállni, mely okán a nyertes ajánlattevő a meghiúsulási kötbérfizetésre lesz kötelezett.

2. Meghiúsulási kötbér: Az érintett nyertes ajánlattevő meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles, ha olyan okból, amiért felelős (Ptk. 6:186. §), az érintett egyedi szerződésben rögzített teljesítés meghiúsul. A meghiúsulási kötbér alapja a nettó teljes szerződéses ellenérték. A meghiúsulási kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a, azzal, hogy a meghiúsulási kötbér összegébe a késedelmi kötbér összege beszámítandó.

3. Amennyiben Vállalkozó a Megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, írásban megtenni. Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő jogosult az esedékessé vált, elismert kötbért a még ki nem egyenlített ellenértékből levonni, vagy értesítő levél útján érvényesíteni; valamint amennyiben Megrendelőnek a kötbér mértékét meghaladó kára keletkezik, azt jogosult a Vállalkozó felé továbbhárítani.

4. A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót a teljesítés alól.

XVI. JÓTÁLLÁS

1. Vállalkozó jótállást vállal azért, hogy teljesítése hiba- és hiánymentes, továbbá mennyiségében és minőségében megfelel a szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban foglalt előírásoknak.

2. Jótállás időtartama: A jótállás időtartama a Megrendelő általi teljesítésigazoláson szereplő teljesítési időponttól számítottan: 36 hónap.

3. Jótállás kezdete: A teljesítésigazolás szerinti teljesítési dátum.

XVII. TELJESÍTÉSI BIZTOSÍTÉK NYÚJTÁSA

Vállalkozó a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre biztosítékot nyújt. A biztosíték mértéke a  teljes nettó vállalkozói díj 5%-ának megfelelő összeg. Vállalkozó a biztosítékot a szerződés hatályba lépésekor nyújtja, a szerződés teljesítési véghatáridejének (műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásnak) napig terjedő időtartamra (futamidő).

Ha a futamidő lejárta előtt Vállalkozó teljesít és a Megrendelő részéről a teljesítés igazolása megtörténik, úgy a biztosíték felszabadításra kerül.

Amennyiben a biztosítéki okirat szövegezése meghatározza a biztosíték időbeli hatályának utolsó napját és a szerződés teljesítése nem történik meg, a nyertes ajánlattevőnek kötelessége a biztosíték folyamatos biztosítása. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidő módosulása, módosítása esetén Vállalkozó köteles a biztosíték meghosszabbítását annak lejárta előtt 15 nappal igazolni Megrendelő részére. A teljesítési biztosíték nyújtására vagy meghosszabbítására megállapított határidő elmulasztása esetén a Megrendelő 3 naptári napos póthatáridőt tűz, melynek eredménytelen eltelte esetén jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani.

A biztosítékot a Vállalkozó - választása szerint - az alábbi biztosítéknyújtási formában nyújtja:

(a) óvadékként, a pénzösszegnek Megrendelő ... számú fizetési számlájára történő befizetéssel, átutalással, vagy

(b) bank vagy biztosító által vállalt garanciával, vagy

(c) banki készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.

A bankgarancia nyilatkozatnak feltétlen és visszavonhatatlan fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást kell tartalmaznia az alapjogviszony vizsgálata nélküli fizetési kötelezettségre, az alábbi minimális tartalommal:

-   pontos hivatkozás a jelen szerződésre,

-   a biztosíték a Vállalkozó teljesítési kötelezettségei biztosítékául szolgál,

-   a Megrendelő, mint Kedvezményezett/Jogosult megjelölése,

-   a vállalt fizetési összeg,

-   a bankgarancia érvényességi ideje,

-   nyilatkozat, hogy a bankgarancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan,

-   nyilatkozat, mely szerint a Kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita nélkül a vállalt fizetési összeghatáráig bármilyen összeget, vagy összegeket az igénybejelentéstől számított 5 banki munkanapon belül kifizetnek a Kedvezményezettnek anélkül, hogy a követelés alapját vagy indokát bizonyítania kelljen.

A garancia feltételen jellege azt jelenti, hogy a garantőr fizetési kötelezettsége önmagában a jogosult lehívásának kézhezvételétől függ. A lehívásnak nem kell tartalmaznia a szerződésszegés okát, a lehívásnak nem feltétele a lehívás igénybevételét alátámasztó dokumentum (pl. bírósági ítélet) csatolása. A banki készfizető kezesség és a biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénynek a biztosíték jellegéből adódóan ugyancsak tartalmaznia kell a fentieket. A biztosíték kapcsán a Kbt. 134. § (8) bekezdése irányadó.

XVIII. A SZERZŐDÉS HIBÁS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS IGÉNYEK BIZTOSÍTÉKA

Vállalkozó a szerződés hibás teljesítésével összefüggő, valamint a jótállási és szavatossági kötelezettségei teljesítésének biztosítékaként biztosítékot nyújt a Megrendelő részére. A biztosíték mértéke a teljes nettó vállalkozói díj 5%-ának megfelelő összeg. Vállalkozó a biztosítékot a teljesítés időpontjában (teljesítésigazolás) kell rendelkezésre állnia az utófelülvizsgálati eljárás lezárásától számított 30. naptári napig (futamidő).

A biztosíték nyújtására megállapított határidő elmulasztása esetén a Megrendelő 3 naptári napos póthatáridőt tűz, melynek eredménytelen eltelte esetén jogosult a teljesítési biztosítékból biztosítékigényét kielégíteni, azt lehívni.

A biztosítékot a Vállalkozó - választása szerint - az alábbi biztosítéknyújtási formában nyújtja:

(a) óvadékként, a pénzösszegnek Megrendelő ... számú fizetési számlájára történő befizetéssel, átutalással, vagy

(b) bank vagy biztosító által vállalt garanciával, vagy

(c) banki készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.

(d) A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában Megrendelő lehetővé teszi, hogy a biztosíték a (rész)teljesítésért járó ellenértékből – a biztosíték összegének 100 %-a erejéig – visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A bankgarancia nyilatkozatnak az alább rögzítettek szerint feltétlen és visszavonhatatlan fizetésre vonatkozó kötelezettségvállalást kell tartalmaznia az alábbi minimális tartalommal:

-   pontos hivatkozás a jelen szerződésre,

-   a biztosíték a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékául szolgál,

-   a Megrendelő, mint Kedvezményezett/Jogosult megjelölése,

-   a vállalt fizetési összeg,

-   a bankgarancia érvényességi ideje,

-   nyilatkozat, hogy a bankgarancia feltétel nélküli és visszavonhatatlan,

-   nyilatkozat, mely szerint a Kedvezményezett első igénybejelentésére kifogás és vita nélkül a vállalt fizetési összeghatárig bármilyen összeget, vagy összegeket az igénybejelentéstől számított 5 munkanapon belül kifizetnek a Kedvezményezettnek anélkül, hogy a követelés alapját vagy indokát bizonyítania kelljen.

A bankgarancia feltételen jellege azt jelenti, hogy a garantőr fizetési kötelezettsége önmagában a jogosult lehívásának kézhezvételétől függ. A lehívásnak nem kell tartalmaznia a szerződésszegés okát, a lehívásnak nem feltétele a lehívás igénybevételét alátámasztó dokumentum (pl. bírósági ítélet) csatolása.

A banki készfizető kezesség és a biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénynek a biztosíték jellegéből adódóan ugyancsak tartalmaznia kell a fentieket. A biztosíték kapcsán a Kbt. 134. § (8) bekezdése irányadó.

XIX. MEGSZÜNTETÉS SZERZŐDÉSSZEGÉS OKÁN

Megrendelő jogosult a Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén – írásbeli nyilatkozatában megjelölt felmondási idővel vagy akár azonnali hatállyal – a szerződést felmondani vagy attól elállni akár részlegesen is. Erre szolgáló oknak minősül, ha

-   Vállalkozó bármilyen módon megtéveszti a Megrendelőt, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére;

-   ha a késedelemi kötbér mértéke eléri a maximumot;

-   Vállalkozó a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja;

-   Vállalkozó a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Megrendelőnek a további teljesítés nem áll érdekében;

-   Vállalkozó felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, Vállalkozó legfőbb szerve a társaság végelszámolásáról határoz;

-   jogszabályon alapuló felmondási vagy elállási okok fennállnak [pl. Kbt. 143. § (2) (3) bekezdés];

-   Vállalkozó hibásan teljesít és a hibát 30 nap alatt nem javítja ki teljes körűen;

-   a szerződés tárgyának használatba vételét az illetékes hatóság nem engedélyezi és ez a Vállalkozónak felróható okból következik be.

Vállalkozó jogosult a Megrendelő súlyos szerződésszegése esetén – írásbeli nyilatkozatában megjelölt felmondási idővel vagy akár azonnali hatállyal – a szerződést felmondani vagy attól elállni akár részlegesen is. Erre szolgáló oknak minősül, ha

 -       Megrendelő bármilyen módon megtéveszti a Vállalkozót, vagy valótlan adatot szolgáltat és ez közvetlen vagy közvetett módon súlyosan káros hatással lehet a lényeges szerződéses kötelezettségek teljesítésére;

-        Megrendelő a jelen szerződésen alapuló kötelezettségeit olyan jelentős mértékben megszegte, hogy ennek következtében Vállalkozónak a további teljesítés nem áll érdekében;

-        Megrendelő fizetési kötelezettségeinek 30 napot meghaladóan nem tesz eleget;

-        Megrendelő felfüggeszti a kifizetéseit, ellene jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, Megrendelő legfőbb szerve a társaság végelszámolásáról határoz.

A felmondási idő – amennyiben a felmondás nem azonnali hatályú – kezdő időpontja az erről szóló értesítés kézhezvételének napja, legrövidebb időtartama pedig 15 nap, vagy a Kbt. 143 § (3) bekezdésében megjelölt esetekben azon időtartam, mely lehetővé teszi, hogy a Megrendelő a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon. Felek rögzítik, hogy az adott Fél a felmondást, elállást közlő levélben köteles megjelölni, hogy azonnali hatállyal vagy felmondási idő közbeiktatásával kívánja a szerződést megszüntetni. A szerződés felmondása, vagy az attól való elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes.

Amennyiben a Szerződés annak teljes körű teljesítése nélkül szűnik meg, úgy Felek kötelesek az elszámolás érdekében egymással szembeni igényeiket haladéktalanul felmérni és egyeztetést kezdeményezni. Felek megállapodnak, hogy az egyeztetések során független szakértőt vonnak be, amennyiben az elszámolási összeget nem tudják kölcsönösen elfogadni. Vállalkozó kijelenti, hogy a független szakértő számára üzleti könyveibe, szerződéseibe betekintést enged a jelen Szerződéssel összefüggésben.

XX. KIMENTETT KÉSEDELEM

1. Ha a teljesítési határidő kapcsán a Vállalkozó, mint kötelezett késedelembe esik [Ptk. 6.153. §], úgy késedelmét kimentheti, ám a közreműködőiért felel a Ptk. 6:148. § szerint. A teljesítési határidőkbe nem számít be a bizonyíthatóan a Vállalkozó ellenőrzési körén kívül bekövetkezett körülmények elhárításának időtartama, amennyiben az adott körülmény elkerülése a Vállalkozótól a leggondosabb eljárás mellett sem volt elvárható.

2. Ilyen körülménynek minősül a szerződés megkötésekor előre nem látható olyan körülmény vagy esemény, amelyért a Vállalkozó bizonyíthatóan nem felelős, és amely a szerződés határidőben történő teljesítését megakadályozza, így különösen ha a késedelem oka a Megrendelő közbenső szerződésszegése [Ptk. 6:150. §]; a késedelem oka a Megrendelő, mint jogosult átvételi késedelme [Ptk. 6:156. §]; a késedelem oka a Vállalkozótól független és a megvalósításában a Megrendelővel létesített jogviszony alapján – esetlegesen – részt vevő harmadik személyek olyan magatartása, amely a Vállalkozó határidőben történő teljesítését késlelteti.

3. Vállalkozónak legkésőbb a tudomásszerzést követő napon, hitelt érdemlő módon tájékoztatnia kell a Megrendelőt a kimentett késedelemre okot adó körülményről vagy eseményről.

4. Kimentett késedelem esetén a teljesítési határidő a kimentett késedelem időtartamával automatikusan módosul, bár Felek kötelessége minden ésszerű intézkedést megtenni a bekövetkező késedelem elhárítása, illetőleg minimalizálása érdekében.

5. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelőt a kimentett késedelem esetén annak jogkövetkezményén túl egyéb kártérítési kötelezettség nem terheli, kivéve ha a Megrendelő közbenső szerződésszegése szándékosan történt.

XXI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. Jelen szerződésben szabályozottakat csak írásban (papír alapú dokumentum), Felek cégszerű aláírásával lehet módosítani.

2. Jelent szerződést a Kbt. előírásainak megfelelően, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítására vonatkozó szabályok betartásával lehet módosítani.

3. Felek e helyütt is rögzítik, hogy a Kbt. 142. § (3) bekezdésébe ütköző szerződésmódosítás semmisnek minősül.

4. Vállalkozó tudomással bír a szerződésmódosítás jogszerűségének Közbeszerzési Hatóság által végzett, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatósági által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X.27.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzéséről.

XXII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A szerződés teljesítésében részt vevőkre vonatkozó szabályok megsértése: Ha a szerződés teljesítésében részt vevőkre vonatkozó szabályok [Kbt. 138. §- 140. §] Vállalkozó általi be nem tartása okán a Megrendelőt hátrány éri – ide értve a bírságot, elvonást, visszafizetést), úgy a teljes vagyoni hátrányt kárként köteles megtéríteni a Vállalkozó.

2. A közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvének érvényesítése a szerződés teljesítése során: Felek rögzítik, hogy a Megrendelőt a Kbt. 142. §-ban foglaltak kapcsán ellenőrzési kötelezettség terheli, továbbá köteles az ezen jogszabályi rendelkezés teljesítéséhez szükséges adatokat kezelni, a Kbt. 142. § (5) és (6) bekezdése szerinti bejelentés kapcsán a Közbeszerzési Hatóság részére adatokat továbbítani. Vállalkozó a fentieket tudomásul veszi.

3. A Kbt. 136. § (1) bekezdés b) pontjának eleget téve Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó köteles a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni. Vállalkozó – a megismerhetővé tételre vonatkozó kötelezettsége mellett – a jelen szerződés időtartama alatt írásban köteles tájékoztatni Megrendelőt minden, a tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változásról, a megváltozott és az új adatok, valamint a változás hatályának megjelölésével. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt haladéktalanul írásban köteles Megrendelőt értesíteni a Kbt. 143. § (3) bekezdésében megjelölt ügyletekről.

4. A nyertes ajánlat: Felek rögzítik, hogy a szerződésnek jogi értelemben véve akkor is részét képezik a nyertes ajánlat azon elemei, melyek értékelésre kerülnek, ha maga a nyertes ajánlat ténylegesen nem került csatolásra a szerződéshez. A nyertes ajánlat értékelésre kerülő elemei szerződéses kötelezettséget képeznek.

5. Szerződéses iratok: Figyelemmel a Megrendelő Kbt. alapján fennálló iratmegőrzési kötelezettségére, a Közbeszerzési Eljárás iratai ténylegesen (fizikai formában) nem kerülnek csatolásra jelen szerződéshez.

6. A fizikai csatolás hiánya nem képezi jogi akadályát annak, hogy a végleges feltételeket jelen szerződéssel együtt alkalmazzák Felek.

7. Alvállalkozók: Vállalkozó alvállalkozó igénybevételére a Kbt. 138. §-nak megfelelően jogosult. Vállalkozó köteles jelen szerződés teljesítésével összefüggésben valamennyi alvállalkozója, teljesítési segédje igénybevételére vonatkozó szerződésében kikötni, hogy az alvállalkozó tevékenységének ellenőrzésére a Megrendelő is jogosult. Vállalkozó felelős az alkalmazottainak, alvállalkozóinak, teljesítési segédeinek magatartásáért, tevékenységéért.

8. Közlések hatályosulása: Minden követelést, lemondást, bejelentést vagy a jelen szerződés által megkívánt, vagy megengedett más értesítést írásban kell elküldeni és azt az alábbiak szerint kell közöltnek tekinteni:

-   személyesen és átvételi igazolás ellenében történő átadás esetén az átadás időpontjában,

-   ajánlott küldeményként vagy gyorsposta, illetve más futárszolgálat útján történő kézbesítés esetén a kézbesítés időpontjában,

-   faxüzenet formájában az elküldést követő munkanapon (faxigazolás megérkezése esetén),

-   e-mail formájában az e-mail elküldését követő munkanapon (e-mail elolvasásáról szóló visszaigazoló e-mail esetén).

10. Kapcsolattartók:

Megrendelő részéről:

Név és beosztás: …

Telefonszám: …

E-mail: …

*a szerződéskötéskor kitöltendő

Vállalkozó részéről:

Név és beosztás: …

Telefonszám: …