Harminc éve rendezik meg Európában az ifjú tudósjelöltek megmérettetését. Hazánkban először 1991-ben írták ki – az uniós vetélkedők mintájára – az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyt. A cél: ráirányítani a fiatalok figyelmét a tudomány, a technológia, a kutatás és a fejlesztés fontosságára.
Az idén a Magyar Innovációs Szövetség felhívására 111 pályamű érkezett: a középiskolások tetszőlegesen nevezhettek a természettudományok, a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika és a műszaki tudományok, valamint a matematika területéről bármilyen tudományos szintű megoldást igénylő ötlettel. Mint a díjátadón Jakab László, Budapesti Műszaki Egyetem dékánja elmondta: magyar mérnökök meghatározó szerepet játszanak a korunkra jellemző ipari, tudományos fejlődésben. Nem véletlen, hogy ezt megelőzően sokan tizenévesként is jeleskednek nemzetközi versenyeken, diákolimpiákon.
Bódis József államtitkár az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevében hangsúlyozta: nehéz eleget tenni napjainkban a régi szólásmondásnak:„Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”, mert bizonytalan, hogy mit hoz a holnap. Az iskola nehéz helyzetbe került. Hogyan készítsen föl a jövőre a gyors változások közepette? Sokat beszélünk a mesterséges intelligencia jövőjéről, miközben ez a jövő máris meghatározóan alakítja a jelent. Az áramtitkár rámutatott: e bonyolult helyzet is tükröződik a tehetségkutató verseny pályamunkáiban, melyek túllépnek az iskolában tanultakon, és a kutatás/fejlesztés távlataiba nyújtanak bepillantást.
A 111 pályamű közül 51-et egyénileg, hatvanat csoportosan készítettek, összesen tehát 168-an pályáztak (129 fiú és 39 lány), főként gimnáziumokból. Mit lehetett nyerni? A fiatalok szakmai, tudományos fejlődésének támogatására a 22 tagú zsűri három-három I., illetve II. díjat, valamit négy III. díjat ítélt oda. Akik a dobogó legmagasabb fokára állhattak, egy évig havi 30 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek, a második helyezettek ugyancsak egy évig havi húszezer, a harmadikok tízezer forintot kapnak.
A Kaposvári Táncsics Miály Gimnázium tanulói, Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter a „ Csillagászati távcsövek automatizálása és távvezérlése „ című pályázatukkal I. díjat értek el.
A bírálóbizottság tíz pályázatot kiemelt dicséretben, további 43 pályázatot pedig dicséretben részesített. Vámosi Flórián Balázs a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium végzős tanulója részt vehet december elején az egyhetes Stockholm International Youth Science Seminar rendezvényen, és a Nobel-díj átadási ünnepségen, ahová a világ országaiból összesen 20 fiatal tudóst hívnak meg.
A tehetségkutató verseny 1-3. helyezettjei harminc többletpontra jogosultak a felsőoktatási felvételi eljárás közben. A három legjobb pályázat pedig részt vehet idén szeptemberben a szófiai, kontinentális döntőn.
