Sorsok, életek, életutak – mentorszemlélettel a szülői ház mellett

Publikálva: 2019. május 13.

Az elmúlt hónapban a Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény „Sorsok, életek, életutak – szülősegítő programok, szemléletformáló, érzékenyítő tréningek szervezése és lebonyolítása” címmel nagy sikerrel valósította meg mentorszemléletű pályázati projektelemét.

A témára épített szakmai fórum az EFOP-3.1.6-16-2017-00020 azonosító számú, “A köznevelés esélyteremtő szerepének erősítése a Szegedi Tankerület intézményeiben” című projekt részeként került megvalósításra.

A program kitűzött célja szülősegítő csoportok alakítása, illetve a már részben, illetve elszigetelten működő közösségek fenntartása, erősítése. A szakemberek jelenleg a Csongrád-megyében és a Dél-Alföldi régióban élők számára kívánnak támogatást nyújtani oly módon, hogy zárt szülőcsoportok létrehozását kezdeményezik, és segítik a személyes találkozásokat, vagy az internet kínálta lehetőségek útján történő kapcsolattartást.

A kezdeményezés mentálhigiénés segítségnyújtásra, önfejlesztési és önismereti módszerek átadására, sorstársi közösségfejlesztésre irányul. A csoportokban a szülők érzelmei, élményei, gondolatai és igényei kerülnek a középpontba. Felmérhetik a belső és a külső erőforrásokat, így tudatosulhat bennük, mi az, ami segíthet nekik a nehéz helyzetekben, melyek a problémák megoldására és a mindennapos stresszoldásra irányuló megküzdési technikák. Átélhetik újból az örömeiket, szembenézhetnek félelmeikkel, és minderről együttműködő, támogató és megértő közegben beszélhetnek.

Az első műhelyfoglalkozásra az elmúlt hónapban került sor, ahol pedagógusok, szülők, nagyszülők osztották meg eddigi tapasztalataikat. 

A szakmai rendezvényt Halászné Mándoki Anikó, a Szegedi Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője nyitotta meg.

A program a vártnál is jobban sikerült, melyet aligha érzékeltethet jobban más, mint egy részt vevő nagyszülő megindító kommentje: „Ezért is jöttem várakozással, reményen túli reménnyel e találkozóra. Többet kaptam jóval, mint reméltem… Őszinte, természetesen viselkedő, sokat próbált, de élni akaró, élni tudó, problémáikat közös erővel, baráti kommunikációban megoldani igyekvő embereket ismertem meg e délutánon, s gyorsan repült el a két óra.”

Menü

Navigáció