Iskolánkban december 18-án került sor a „Gyógyír a léleknek” című jó gyakorlat sorozatunk második projektnapjára.
Jó gyakorlatunkban bemutatjuk a kézműves, kreatív foglalkozások terápiás hatását, szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét, melyek jót tesznek az elmének és a léleknek is. A tanulók személyiségfejlődésének elősegítésére, pszichés állapotuk karbantartására, képesség- és készségfejlesztésre használjuk az alkotás folyamatát. Így a jó gyakorlatunk alapvető célja, hogy a sajátos nevelési igénnyel élő tanulók önértékelése fejlődjön, képesek legyenek jobban felismerni saját határaikat, lehetőségeiket.
Célunk továbbá, hogy a hagyományőrzés, a népi világ, a népi kismesterségek megismerése mellett a gyermekek szociális-, érzelmi-, értelmi-, képességei fejlődjenek.
A megvalósítást három merítésben terveztük:
A jelen programunk a középtávú feladatot bontotta ki, miszerint a tágabb környezetünk szokásait ismerjük meg, így kitekintettünk a megye hagyományaira, viseleti darabjaira és használati eszközeire; utóbbi – eredeti darabokból kis kiállítást rendeztünk be az aulánkban, mely egyben fotófalként is működött.
Barcsay Andrea kolléganőnk előadásából, melyet sok fotóval tarkított ppt kísért, a megye szokásai között az advent jeles eseményeit ismerhettük meg, melyek elengedhetetlen tartozéka a koszorú, mely szerkezete kör és kereszt, a kereszt közepén csipkebogyó jelöli a mágikus pontot, ahol Istent beengedhetjük a világunkba, és ahol a négy gyertya a négy őselemet jelöli. Az időszak jeles napja Borbála, amikor is a fiatal lányok férj-jóslási praktikákat végeztek – sajnos azonban feljegyzésekkel nem találkoztunk, hogy ez bejött-e.
A karácsonyi ünnepkör jeles napja Luca, melyet talán mindenki ismer, ekkor éljük az időszak legsötétebb időszakát: „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja.”
A Luca székének faragása máig ismert hagyomány, melyen állva Szenteste, mise után megláthatjuk a boszorkányokat.
Kevesen tudják, hogy Magyarországon, főként a Dunántúlon volt szokás a világító Luca-tök készítése. Luca napján szemeket, orrot és vigyorgó szájat faragtak a kivájt sütőtökökbe, majd a házak ablakai elé tették, és azzal ijesztgették egymást.
Luca napkor vetik a Luca búzát, mely Karácsony estéjére kizöldült. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
A karácsonyi ünnepkör kezdetével a disznótoros időszak is útjára indul, azonban a nagy munka előkészületei már napokkal korábban elkezdődtek. Előkerültek a kellékek, kések, bárdok, fazekak vájdlingok, üst-házak. Minden jól elmosva. Azután hajnalban – jóval pirkadat előtt, amikor még jól látszik a csillagos ég - megérkeztek a férfiak, a böllérek is; a pogácsa, a pálinka is. A munka délutánig tartott és szigorú rendje volt. A hagyomány szerint, minden különösebb megbeszélés nélkül tudta mindenki a maga dolgát.
Azután a munka végeztével jött a vacsora, majd a nagy beszélgetések, kártyacsaták.
Projektnapunk az izgalmas előadás után gyakorlati bemutatókkal, foglalkoztatókkal folytatódott. Munkatársaink segítségével mézeskalácsot díszíthettek az érdeklődők, agyag figurákat készíthettek és napunk fő attrakciójaként a kolbászgyúrást és töltést is kipróbálhatták a vendégeink.
Majd gasztronómiai élményt is nyújtottunk, a begyúrt, betöltött kolbászt megsütve együtt elfogyasztottunk, került jó adag hagymásvér, cigányka, s nyomatéknak finom békési sajtos pogácsa. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével a Gyulai Tankerületi Központ részéről Kepenyes András irodavezető úr, a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ részéről Dr. Szatmári Imre.
A teljes bejegyzés megtekintéséhez kattintson ide.
forrás: Dr. Illyés Sándor Egymi- Békés hivatalos Facebook-oldala
fotók: Dr. Illyés Sándor Egymi- Békés hivatalos Facebook-oldala