.jpg)
EFOP-3.3.7-17-2017-00011
INFORMÁLIS ÉS NEM FORMÁLIS TANULÁSI LEHETŐSÉGEK KIALAKÍTÁSA A BÉKÉSCSABAI TANKERÜLETI KÖZPONT INTÉZMÉNYEIBEN
Békéscsabai Tankerületi Központ szerepe a projektben: Projekt gazda
Projekt azonosító: EFOP-3.3.7-17-2017-00011
Indítás: 2017. november 1.
Zárás: 2019. december 31.
Támogatás összege: 74 905 092.- forint
Támogatás mértéke: 100%
Konzorciumi tagok: -
Projekt státusza: Folyamatban lévő
A projekt rövid leírása:
A projekt célja a Békés megyében található egy általános iskolában és két általános és alapfokú művészeti iskolában a nem formális és informális programok fejlesztése, a programok működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint azok megvalósítása révén a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Célunk a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, a tanulók alap- és kulcskompetenciáinak, valamint munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztése.
A projekt közvetlen célja:
A projekt fő célkitűzései a méltányos köznevelés megteremtése, a korai iskolaelhagyás arányainak csökkentése, a tanulók képzettségi szintjének növelése, a köznevelési rendszer esélyteremtő szerepének javítása, és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése. Mindehhez oktatás-tartalmi, módszertani fejlesztések szükségesek, valamint az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, az egyenlőtlenségek csökkentését célzó beavatkozások biztosítása. Célunk a tanulók alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, valamint a köznevelésben alkalmazott non-formális és informális szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, az iskolai napi tevékenységek közé történő illesztése.
A projekt indokoltsága:
Elvárásunk, hogy a fejlesztések következtében csökkenjen az iskolai lemorzsolódás, csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma. A projekt megalapozza az egész életen át tartó tanulás attitűdjének kialakulását a tanulókban, elősegíti az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, valamint a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. A projekt támogatásával lehetőség nyílik új szakmai tartalmak és módszertanok kidolgozására, ezek között az élményalapú tanulási módszerek szélesebb körű alkalmazására. Mind ezek elvárásaink szerint növelik a tanulói kompetenciákat – különösen a problémamegoldó gondolkodást, a vállalkozói és a kreatív készségeket fejlesztik. A projekt eredményeivel hozzájárul az iskolai közösségek fejlesztéséhez, a tanulók közötti együttműködések kialakításához, megerősítéséhez, az informális tanuláshoz szükséges terek iskolán belüli kialakításához.
1. Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola
Intézményünk pedagógiai gyakorlatában a lelki és fizikai egészségfejlesztés a nevelőmunka szerves részét képezi. Iskolánkban hagyományosan kiemelt figyelmet szentelünk a testnevelés oktatásának. Korábban, az 5 testnevelés óra bevezetése előtt már minden osztályban, a néptáncos osztályokat kivéve, 5 órában tanítottuk a testnevelést. Ezen kívül az „A” osztályokban a tanulók valamilyen sportágban délután is edzésekre jártak. Ezt a profilt megőriztük, napjainkban is így van. „B” osztályainkban a tanulók többsége néptánc oktatásra jár, a Hétpróbás Néptánciskola művészeti oktatási keretében.
Nagy hagyománya van intézményünkben a természetjárásnak, a természetet osztályteremként tekintjük. Ez az informális tanulásnak kitűnő színtere a testi, lelki egészségfejlesztésre egyaránt használjuk. Tanév közben hétvégi túrákat szerveznek a pedagógusaink, nyáron a Kék túra útvonalát járják. Túráink lehetőséget nagy számban használják ki tanulóink, hiszen belvárosi iskola révén kis, betonozott udvarnak a természet élményét nem tudja biztosítani.
Minden évben több projekthetet szervezünk, amely szintén az informális tanulás lehetőségeinek tárházát gyarapítja. Ezek között nagyon jelentős az „Egészséges életmód hete” programunk, amely során az intézmény védőnője, a szülők és külsőelőadók, termelők, szakemberek tartanak foglalkozásokat, előadásokat, játékos vetélkedőket, bemutatókat az aktuális témában.
2. Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola
Távlati célunk egy olyan innovációs műhely kialakítása az iskola pedagógiai eszköztárának bővítésére, ahol főleg élménypedagógiai módszerek kapnak szerepet. Szándékunkban áll ezt az új eszköztárt megosztani az ország többi pedagógusával is egy módszertani kiadvány formájában.
Jelenleg intézményünkben működik egy Belső Szakmai Műhely, melynek feladata, hogy tevékenységével támogassa a pedagógusok egymástól való tanulását. A tanév során minden pedagógus legalább egy órát, foglalkozást tart és kétszer hospitál, valamint egy alkalommal felkérhető segítőként. Évenként kijelölésre kerül egy-két szakmai terület, melyek bemutatása, fejlesztése köré szerveződnek a bemutató foglalkozások. Az első évben a csoportmunka és a differenciálás, míg a másodikban a kooperatív technikák alkalmazása került előtérbe. A harmadik évben következő feladat az élménypedagógiához köthető módszerek fejlesztése, bemutatása.
Minden tanév elején elkészül az évfolyamonkénti ütemezés októbertől májusig. A bemutató órák, foglalkozások havonkénti bontásban választhatók a Belső hospitálási terv szerint. Az adott évfolyamra eső hónapban a pedagógus eldöntheti, hogy mely tantervi témát dolgozza fel bemutató foglalkozásán. A hospitálni kívánó pedagógusok előzetes írásbeli jelentkezés alapján látogathatják az órákat, foglalkozásokat. A bemutatót tartó nevelő a tanítási órájáról, foglalkozásáról tervezetet készít, amely nyomtatott formában és elektronikusan a belső intézményi szakmai hely mappájában kerül elhelyezésre a hospitálás lezárásakor készített feljegyzéssel együtt. A hospitálások dokumentálása céljából jelenléti ív készül.
Ezek a dokumentumok a tantestület számára nyitottak. Az órák látogatása szakmai tapasztalatcsere, szakmai módszertan és eszközhasználat bemutatása, nem minősítés céljából történik. A bemutató foglalkozás utáni megbeszélésen először az órát tartó pedagógus mondja el saját reflexióját, majd a látogatók véleményükkel adnak visszajelzést a foglalkozást tartó pedagógusnak, a kompetencia területek mentén elemezve azt. A műhely felelőse félévente összegzi, értékeli az elvégzett munkát, amely az intézményi beszámoló részét képezi. Tapasztalataink szerint a pedagógusok jól előkészített, tudatosan megtervezett órákat tartanak, és színvonalas óraterveket készítenek. A hospitálásokon szerzett ötleteket, módszereket felhasználják saját tantárgyi óráikon bővítve és átalakítva azt.
A kollégák digitális kompetenciája fejlődik. Önképzési, tovább lépési, együttműködési igényszintjük növekszik. Minél változatosabb értékelési módszerek alkalmazására törekednek. Erősödik a hálózati tanulás iránti igényük. Kiemelendő, hogy a BSZM hatására a kollégák között példás együttműködés, egymástól való tanulás alakult ki. Elmondható, hogy tudatosult a pedagógusokban, hogy a látott módszerek, eszközhasználatok, értékelési minták a saját tanítási óráikon azonnal adaptálhatók, beépíthetők, ezek pedig segítik a későbbi tanfelügyeleti ellenőrzésre, minősítővizsgára történő szakmai felkészülést.
A módszertani felkészültség bővítése mellett a tantestület úgy döntött, hogy 1-8. évfolyamokon bemeneti és kimeneti mérést vezet be matematika és szövegért és területeken azzal a céllal, hogy az országos méréseken intézményünk minél jobb eredményt érjen el. A munkaközösségek saját maguk készítik el a mérőlapokat, döntik el a kiértékelési szempontokat. Az év végi kimeneti mérés szolgál a következőév bemeneti méréseként.
Távolabbi célunk, hogy ezen mérésekhez olyan mérőlapok készüljenek, amelyek eredményei egymással összehasonlíthatók, a kiértékelésnél kapott eredmények pedig jó alapot szolgáljanak a pedagógusok további munkájához, az éves munka megtervezéséhez, a tanulók egyénre szabott fejlesztési tervének elkészítéséhez. Az értékelések terjedjenek ki az erősségekre és a fejlesztendő területekre, segítve ezzel az országos kompetenciamérés eredményességét iskolánkban. A mérőlapok felülvizsgálatára évről-évre szükség van, csak úgy, mint annak módosítására, kiegészítésére.
A rendszeres mérés bevezetésével számítunk a kompetenciamérés eredményeinek javulására, amely a tanulók tantárgyi előmenetelében is megmutatkozik, és a lemorzsolódás csökkenéséhez vezet.
3. Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola
A problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése szervesen illeszkedik a pedagógiai programunkhoz. Intézményünk minősített referencia-intézményként kiemelten kezeli a kompetenciák fejlesztését. A Nemzeti alaptanterv mind a 9 kulcskompetenciájához nélkülözhetetlen a problémamegoldó gondolkodás. Ennek fejlesztése a hatékonyság és eredményesség növeléséhez is szükséges, melyek szintén a pedagógiai programunk kiemelt feladatai.
A szocioökonómiai és kulturális illeszkedést biztosítják az intézmény humán erőforrásbeli adottságai az iskolahasználók vonatkozásában. A nevelőtestület szakmailag felkészült, de mindig kész a tovább fejlődésre, az innovációra. Az új szakmai tartalmak, módszertanok kidolgozása és az informális tanulás iskolán belüli tereinek kialakítása hozzájárulna a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez. A szülők igénye, elvárása a minőségi szolgáltatás, gyermekeik sikeres szocializációja, eredményes továbbtanulása.
Az élményalapú tanulási módszerek szélesebb körű alkalmazása segítené ezt. Tanítványaink felé kötelességünk az esélyegyenlőség, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az informális tanulás során a tanulók közötti együttműködés is szorosabbá válna, mely elősegítené az iskola közösség fejlődését. A pályázat lehetővé tenné, hogy a problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése a tanórán kívül is nagyobb hangsúlyt kapnának, az informális és nem formális tanulási lehetőségek bővítésével hatékonyabbá és eredményesebbé válna pedagógiai tevékenységünk.
A projektben megvalósuló konkrét fejlesztés:
A három terület a 3 három megjelölt megvalósulási helyszínen kerül kialakításra. Intézményenként egy tevékenység. Ugyanakkor a fejlesztésbe bevonásra kerülnek mind a 3 köznevelési intézmény tanulói.
1. Módszertani fejlesztés, ezen belül az iskolán belüli informális tanulás olyan állandó tematikájának és tartalmainak kidolgozása, amely illeszkedik a köznevelési intézmény pedagógiai, szocioökonómiai, kulturális adottságaihoz, lehetőségeihez és környezetéhez, és amely több éven át keretet biztosít a Nemzeti Alaptantervhez és a köznevelési intézmény pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli, élménypedagógiai módszerekkel támogatott, tanulási alkalmak lebonyolításához.
1.1.
1.1.1. Tematikus keretrendszer kifejlesztés az iskolán belüli informális tanulás tartalmának, módszertanának kidolgozása, tematikus keretrendszer kifejlesztése a Nat-tal összhangban.
1.1.2. A problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése, pl.: „szabaduló szoba” logikai-, társas- és táblajáték tematikák elkészítése
1.1.3. A lelki és fizikai egészség fejlesztése (mentálhigiénés és egészségmegőrző tematikák mentálhigiénés ismeretek elméleti és gyakorlati alkalmazásának elsajátítása, művészetterápiás eszközök bevezetése konfliktuskezelés és személyiségfejlesztés támogatása céljából.
1.1.4. Innovációs műhelyek kialakítása az iskola pedagógiai eszköztárának bővítésére, kiemelten élménypedagógiai módszerek fejlesztésére és bevezetésére.
1.2. Az informális tanulás tartalmainak, szolgáltatásainak bővítését célzó feladatok, tevékenységek kidolgozása.
1.3. Közösségfejlesztő programok, közös játékok, vetélkedők, versenyek tartalmi fejlesztése.
2. Az intézmény pedagógusainak és diákjainak felkészítése, képzése az informális tanulás – elsősorban az állandó tematika – működtetésére és igénybevételére.
3.
3.1. Az informális tanulási tevékenységek megvalósítása.
Pedagógiai célok: komplex fejlesztő foglalkozások – fejleszteni kívánjuk a tanulók általános képességeit (magas szintű elvont gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák, stb.), speciális képességeit (nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, szociális-interperszonális, intraperszonális), kreativitását, és a tapasztalati úton szerzett ismeretekkel a feladat iránti motivációjukat – a tanulói önismeret, kreativitás, az iskolai közösségfejlesztés céljából. Informális, élmény alapú tanulási alkalmak biztosítása. Az iskola elismertségének erősödése a helyi közösségben. A tanulók erős képességterületeinek széleskörű fejlesztése, e sikerélmény kapcsán a gyengébb megerősítése.
3.2. Az intézményen kívül, környékbeli településén megvalósuló informális programok szervezése.
Pedagógiai célok: közösségfejlesztés a közös élmény- és tapasztalatszerzés során. Élmény alapú, informális tanulással megszerzett ismeretek bővülése. A feladatok erősítik a csoport kohéziót, fejleszti a szociális készséget.
3.3. Témanap jellegű informális programok szervezése.
Pedagógiai célok: A feladatmegoldások során fejlődik kreativitásuk, együttműködési kompetenciájuk. Konfliktustűrő, stressz tűrő képességük fejlesztése, stressz kezelő technikák megtanulása. Játékos ismerkedés a környezettel, a mindennapi életben is jól hasznosítható ismeretek megszerzése. Az élményalapú tanulás megerősítése az iskolákban. Informális tanulási terek kialakítása az iskolákban.
3.4. Témahét jellegű informális programok szervezése.
Pedagógiai célok: A témahetek, mint újszerű tanulásszervezési formák alkalmas terepei a kompetencia alapú oktatásnak, az ismeretek változatos tevékenységtípusokkal, élményszerű módszerekkel történő elsajátításának.
3.5. Innovációs műhely kialakítása egy intézményben.
3.6. A tematikus program működtetésének minőségbiztosítása.
4. A szolgáltatás megismertetése a célcsoport körében. A programban folyó szakmai munka bemutatása.
4.1. Témanap és témahét jellegű informális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó helyi kampány lefolytatása a célcsoport körében. 1 darab népszerűsítő kampány, népszerűsítő kiadványok.
4.2. A projekt keretében megvalósult tevékenységeket összefoglaló 3 db moodfilm készítése.
A projekt fizikai megvalósításának határideje: 2019. december 31.
.jpg)