A tehetség utat tör magának, ha teret és lehetőséget kap. A pedagógus dolga, hogy hidat építsen azoknak, akiknek az útja nehezebb – hangzott el a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola napokban tartott rendezvényén. A szakmai nap középpontjában a nevelt gyermekek és a hátrányos helyzetű tanulók fejlődése, beilleszkedésük, és tehetségük kibontakoztatásának támogatása állt.
Fotó: Bencsik Ádám
Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója megnyitójában elmondta, amikor pedagógiáról beszélünk, gyakran módszerekre, tantervekre, eszközökre gondolunk, de egy iskola ereje sokkal inkább a hitben, a pedagógusok szívében élő hitben rejlik.
„A hitben, hogy minden gyermekben ott van a lehetőség, és egy támogató közösség képes sorsokat megváltoztatni”
– hangsúlyozta. Hozzátette, a Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai tudják, hogy minden gyermeknek joga van hinni abban, hogy több lehet.
„Az intézményben nap mint nap segítenek, hogy e hit valóságot teremtsen, és a Tüköryben különleges érzékkel látják meg azt, ami sokszor láthatatlan”
– fogalmazott.
„S ami még fontosabb, hogy felismerik azt, ha valaki csöndben kiált segítségért, mert a valódi varázslat felemel, meghallgat és erőt ad azoknak is, akik bizonytalanok.”
Teleki-Szávai Krisztina: minden gyermekben ott van a lehetőség, és egy támogató közösség képes sorsokat megváltoztatni.
Fotó: Bencsik Ádám
Mint mondta, az intézményben dolgozó pedagógusok tudják, a nehéz sors nem akadály, csupán figyelmeztetés arra, hogy még nagyobb szeretetre van szükség. A befogadási protokoll, a nevelőszülőknél élő tanulók támogatása, a művészeti nevelés, a tehetséggondozás és a közösségépítő programok mind mind azt mutatják, hogy ez az iskola nem csak tanít és nevel, hanem emel.
„A tudás, a hit és közösség ereje talán még a varázslatnál is nagyobb közös kincs. A csodák mindig ott születnek, ahol hisznek bennük”
– fogalmazott.
A térség kiemelkedő iskolája
Nagy Konrád, Körösladány polgármestere köszöntőjében elmondta, az oktatás egy jól működő társadalomban az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb alappillér.
„A Tüköry iskola mind szakmailag, mind felszereltségében a térség kiemelkedő iskolája”
– emelte ki, majd elismerően szólt az intézményben zajló munkáról.
Földi Erika, a Tüköry Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója elmondta, a szakmai napon együtt gondolkodhattak a gyerekekről, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű és nevelésbe vett tanulók támogatásáról, beilleszkedésük elősegítéséről, tehetségük kibontakoztatásáról.
Földi Erika a közös gondolkodás fontosságáról is szólt.
Fotó: Bencsik Ádám
Mint kifejtette, a program lehetőséget teremtett arra, hogy bemutassák azt az elkötelezett és együttműködésen alapuló munkát, amelyet az intézmény pedagógusai, a nevelőszülők, a gyámok és a gyermekvédelmi szakemberek közösen végeznek a gyermekek érdekében. A programban a jelenlévők hallhattak az intézmény működéséről, közösségük összetartó erejéről és azokról a jó gyakorlatokról, amelyek náluk beváltak a gyermekek támogatására. Szó volt a befogási protokollról, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség szerepéről, a Boldog Iskola programról, az iskolapszichológusi tevékenység lehetőségeiről, a tehetséggondozásról, az iskolai pszichológia lehetőségeiről, valamint a tehetséggondozás különböző formáiról. A főigazgató kiemelte, az eseményen volt tanítványuk a saját versét mondta el. A programot kulturális blokk és kötetlen beszélgetés is színesítette.
Földi Erika elmondta, a szakmai nap célja volt, hogy bemutassák azokat az együttműködési formákat, nevelési gyakorlatokat, amelyekkel a nevelt gyermekek és a hátrányos helyzetű tanulók fejlődését, beilleszkedését, tehetségük kibontakoztatását támogatják.
„Hisszük, hogy a közös gondolkodás, a tapasztalatcsere és a jó példák erősítik azokat a hidakat, amelyek elvezethetnek a sikeres integrációhoz és az esélyteremtéshez”
– fogalmazott a főigazgató.
A nevelőszülők is elismerően szóltak az iskoláról
Ezt követően elsőként Somosi Julianna nevelőszülő osztotta meg meg a jelenlévőkkel személyes tapasztalatait a nevelőszülőségről, néhány gondolatban bemutatva a nevelőszülők és az intézmény kapcsolatát. Mint elmondta, már 19 éve nevelőszülő, és a nála nevelkedő gyermekek kapcsán jelenleg is érintett az alsó, illetve a felső tagozaton, és a gyógypedagógiai tagozaton egyaránt. Három saját gyermeke mellett lett nevelőszülő, és sosem munkának tekintette a nevelőszülői feladatot, hanem elhivatottságnak.
Somosi Julianna a nevelőszülőségről és az együttműködésről osztotta meg gondolatait.
Fotó: Bencsik Ádám
„Az évek alatt az intézménnyel közösen segítettük az ideérkező gyerekek elfogadását, beilleszkedését. Ez egy közös út, amelyen együtt, egymást támogatva haladunk. A cél közös, hogy a gyermekek nálam és az iskolában is jól érezzék magukat”
– fogalmazott.
„Ebben az intézményben igen sok fejlesztést, támogatást nyújtanak a gyerekeknek, így nem kell őket elvinni más településekre. Nevelőszülőtársaim nevében is mondhatom, hogy mindenféle segítséget megkapunk az iskolától.”
Saját versét mondta el az iskola korábbi diákja
A program egyik tetőpontja volt, amikor Katona Katalin lépett a pulpitus elé. Katalin az intézmény volt diákja, aki szintén nevelőszülőknél nevelkedett, ma már saját útját járja, de örömmel tér vissza. A fiatal lány saját versét mondta el, amiért óriási tapsot kapott a jelenlévőktől.
Katona Katalin saját versét mondta el.
Fotó: Bencsik Ádám
A befogadási protokoll
A következő részben az intézmény két elkötelezett pedagógusa, a Varga Mária tanár, gyógypedagógus, fejlesztő munkaközösség-vezető és Tóth Gabriella magyar és történelem szakos tanár, diákönkormányzati vezető, segítő közreműködésével elkészült befogadási protokoll működését mutatták be. Tóth Gabriella előadásából a résztvevők megtudhatták, hogyan segítik az iskolában a hátrányos helyzetű, nevelt gyermekek iskolai beilleszkedését a mindennapokban. A szakember a résztvevőket is bevonta a közösség gondolkodásba arról, hogy milyen érzések zajlanak azokban, akik egy új közösségbe, egy új településre kerülnek. Kifejtette, Körösladányban kifejezetten sok az olyan gyermek, aki átmeneti nevelésbe, nevelőszülőhöz került.
„Mivel ezeknek a gyerekeknek a száma meglehetősen magas, és az elmúlt időszakban jelentősen növekedett, ezért mindenféleképpen úgy gondoltuk, hogy egy pályázat keretében olyan protokollt készítünk, amely segíti ezeknek a gyerekeknek a beilleszkedését”
– tette hozzá. Az iskola 290 tanulójának egyharmada halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, és ezen diákok legalább 80 százaléka átmeneti nevelésbe vett gyermek. Mint elmondta, a protokoll megalkotásakor különböző célokat fogalmaztak meg.
„Ezek az elképzelések különböző közösségeket és különböző embereket céloznak meg”
– folytatta a gondolatot.
„Próbáltuk a gyermekek beilleszkedését segíteni, és próbáltuk a nevelőszülőket segíteni, illetve a város szempontjából is igyekeztünk fogadni a gyerekeket, hogy egy olyan közösség részesei legyenek, amelyben otthon érzik magukat. Mindenféleképpen egy befogadó és elfogadó légkört szerettünk volna kialakítani, és arra is törekedtünk, hogy kialakuljon a biztonságérzetük. Nagyon sokszor egyik pillanatról a másikra válik bizonytalanná a gyermek élete, és egyik pillanatról a másikra kell mindent újratervezni.”
A protokollban olyan javaslatokat és ötleteket is összegyűjtöttek, amelyek segítségével kiegyensúlyozott osztálytermi munka tud megvalósulni. Mivel az átmeneti nevelésbe vett gyermekek többségében félnek és szoronganak, ezért sokszor magatartási problémákkal küzdenek, ami nem feltétlenül rendbontást jelent, hanem például nem kommunikálnak a társaikkal, elvonulnak, ezen is igyekeznek segíteni. Ahogy arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a nevelőszülőket bevonják az iskolai életbe.
A jelenlévők számos hasznos információval gazdagodtak.
Fotó: Bencsik Ádám
Boldog Iskola
Pengő Lászlóné, mint iskolai szociális segítő a gyermek- és ifjúságvédelmi munkaközösség tevékenységébe engedett bepillantást. A következő előadásban a Boldog Iskola programról hallhattak, melynek célja, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek érzelmi és lelki támogatást kapjanak. A témáról Kovácsné Sipos Andrea, tanító, gyógypedagógus, az összevont alsós gyógypedagógiai tagozat osztályfőnöke tartott előadást. Az iskolapszichológusi tevékenység lehetőségeit Tóthné Farkas Csilla mutatta be.
Fókuszba került a tehetséggondozás
Kiss Márta főigazgató-helyettes, tanító, gyógytestnevelő pedagógus azt mutatta be, hogy miként támogatják a tehetséget tanulókat, hiszen az intézmény életében kulcsszerepet játszik a személyre szabott fejlődési utak kialakítása.
Körösök Menti Levelezős Versenyt Solymosi Sándor, a verseny megálmodója ismertette.
Sárrét kis tudósai versenyt, annak fő helyi koordinátora Varga Mária mutatta be.
Az alsós tehetséggondozást Sánta Anita vette górcső alá. A Pedagógiai Oktatási Központ szakmai szolgáltatásairól, a lehetőségekről a tehetséggondozást és a hátránykompenzációt is érintve Pavukné Simon Nóra Edina, az Oktatási Hivatal Békéscsabai Oktatási Központ főosztályvezetője osztotta meg a gondolatait.
A Kulturális blokkban a Multikulti szakkör diákjainak közös produkcióját láthatták a jelenlévők Szatmáriné Rakovics Renáta vezetésével. A műsorral a tehetséggondozás másik arcát mutatták be, az önkifejezés örömét, a közösség erejét és a művészi tehetséget.
Forrás: Beol.hu
Fotók: Beol.hu – Bencsik Ádám