Az esélyteremtést, a hátrányos helyzetű diákok támogatását szívén viselő Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményének pedagógusai elballagó kollégistájukkal készítettek interjút. Megküzdésről, tervekről, jövőképről, személyes és pedagógiai sikerekről beszélgettek.
Oláh Tamás 2019. szeptember 1-jén kezdte meg középiskolai tanulmányait a Szegedi Krúdy Gyula Szakképző Iskolában, és ezzel egyidejűleg a Szegedi Tankerületi Központ által fenntartott Szegedi Városi Kollégium Fodor József Tagintézményébe került, ahol a hátrányos helyzetű diákokat segítő, a 2023-ban már kifutott Arany János Kollégiumi Szakközépiskolai Program (AJKSZP) vette szárnyai alá. Az esélyteremtésre irányuló kollégiumi törekvések azonban töretlenek maradtak, a pedagógusok pedig nagyon büszkék elballagó diákjaik eredményeire. Ezúttal Oláh Tamással beszélgettek megküzdésről, tervekről, sikerekről.
„Hogy kerültél Szegedre?
Csengelén születtem. Szüleim korán elváltak, édesanyámmal ketten laktunk egy csengelei tanyán. Édesapám nem volt jelen az életemben. Szakács szerettem volna lenni kis korom óta. Az általános iskolában hallottunk az Arany János Kollégiumi Szakközépiskolai Program által nyújtott lehetőségekről. Felvettek a Krúdyba, ezzel együtt a Fodor Kollégiumba, és bekerültem az AJKSZP-be is.
Hogy teltek az iskolai és kollégiumi éveid?
Mint minden diák hétfőtől péntekig iskolába jártam, és a kollégiumban laktam. Pénteken hazautaztam, és segítettem otthon a tanya körüli munkákban. Kilencedikes voltam, amikor édesanyám elhunyt, és az egyik rokonunk lett a gyámom, majd ezt a szerepet később egy másik rokon vette át. Ekkor is legtöbbször a csengelei tanyára utaztam haza, mert a ház körüli munkákat valakinek el kellett végeznie. Tanulmányi eredményeim folyamatosan négyes szinten mozogtak. A középiskolai évek alatt megszereztem a bármixer, vagy ahogyan azt közkedvelten hívják „shaker” képesítést is. A program segítségével KRESZ vizsgát tettem, és elkezdtem a gyakorlati vezetési órákat. 2022-ben sikeres szakács vizsgát tettem. Ezek után minden nyáron szakácsként dolgoztam Balaton-parti szállodákban. Ekkor kerültem kapcsolatba az egyik fonyódi étteremmel is, ahol mondták, hogy visszavárnak teljes munkaidőben. Előtte viszont a legfontosabb célom az érettségi megszerzése volt, ami az idén sikerült. Szerencsére maradhattam a kollégiumban, ami számomra nagyon nagy segítség volt.
Mit jelentett számodra a kollégium?
Nagyon sokat. Szinte mindent. Az Arany János Kollégiumi Szakközépiskolai Program anyagilag nagyon sokat segített. A kollégiumban igazi családra találtam, sok barátot szereztem.
A nevelők, tanárnők és tanár urak mindig segítettek, rájuk mindenben számíthattam. Édesanyám halálakor nagyon nehéz időszakon mentem keresztül az egyedüllét és a gyász feldolgozása kapcsán. A tanárnők gondoskodó, anyai szeretettel figyeltek rám. Sok segítséget kaptam a tanulmányaim alatt egészen az érettségi megszerzéséig. A kollégium nélkül nem lettem volna az, aki most vagyok. Mindenkinek ajánlom a Fodort, mert igazából ez sokkal több, mint egy sima kolesz.
Nagykorú lettél, van szakmád és érettségid is. Hogyan tovább?
Elkezdek dolgozni. Visszamegyek Fonyódra, és szakács leszek. Azért döntöttem így, mert ott a munkahely mellett szállást is biztosítanak, és ami a legjobb, a továbbtanulásomat is támogatják. Szeretném megszerezni a „vendégtéri technikus” képesítést. Ígéretet kaptam, hogy részt vehetek a budapesti Gundel Étterem képzésén is, ahol az ország legjobb szakácsaitól tanulhatok. Távolabbi tervem az élelmiszermérnöki diploma megszerzése.
A 2019-2024. közötti időszak fontos szakasza volt Tamás életének. A nehézségek, a lehetőségek, a megküzdések időszaka, ami saját személyes fejlődésének fontos állomása. Az igazi munka az övé volt, hiszen nekilátott önmagát, jövőjét felépíteni. Olyan jövőképet alkotott, ami reális, ott van benne a motiváltsága, belefektetett munkája, és az elérhető eredmény. Bízunk benne, hogy az eddigi göröngyös útja ezentúl sima lesz.
Sok sikert kívánunk számára!”