Az iskola jó gyakorlatában az ökoiskolai programját, szemléletét terjeszti ki, hangolja össze tantárgyak és műveltségterületek szerint, amelyet nagy népszerűségnek örvendő terepgyakorlattal egészít ki.

Pedagógus létünk terhekkel, megpróbáltatásokkal teli lüktető világában arra teszek kísérletet, hogy egy percre megállva beszámoljak arról, amiről sokkal többet kellene beszélnünk, egy iskolafejlesztésről, egy jó pedagógiai innovációról, egy jó gyakorlatról. Az alábbiakban taglalt, saját fejlesztésű program mindenekelőtt a budapesti, azon belül is a belvárosi iskolák számára lehet érdekes. Miért? Mert ezen intézmények diákjai vannak legjobban kitéve a XXI. század szélsőséges urbanizációjának és a családi digitalizációnak.

Iskolánk, a Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános iskola a belvárosi forgatag kellős közepén helyezkedik el. A patinás, jónevű, tömegközlekedéssel mindenfelől remekül megközelíthető iskola környezete azért bőven rejt magában pedagógiai kihívásokat diákjaink terelgetésében. Zöld terület közel s távol nincs, ellenben az intenzív idegenforgalomból adódó összes üzleti hatás közvetlenül éri a gyerekeket. Lépten-nyomon újdonsült szolgáltatások, csillogó bevásárlócsarnokok és pillanatok alatt megszerezhető digitális játékok csábítása kínálja magát a szabadidő haszontalan eltöltésére. És még ha csak az időről lenne szó, de tudjuk, a gyermekkor kisiskolás szakaszán mindez egyben értékrendet befolyásoló erő is.   

Képesek lehetünk ellensúlyozni ezeket a hatásokat? El tudunk indulni egy másik, széllel szembeni irányba a gyerekekkel? Kezdeti dilemmáinkat tettek, próbálkozások követték, és maguk a gyerekek győztek meg arról, hogy ha jól csináljuk, projektünk sikerre van ítélve. Magunk sem hittük volna, hogy milyen felszabadult örömöt él át egy tízéves belvárosi gyermek, amikor életében először egy házityúkot simogat az ölében, amikor kézből etet egy tehenet, vagy amikor egy kiadós erdei túra után csöndes szóval beszélget osztálytársaival (és nem pusztán a térerő hiánya miatt nem gondol a mobiljára). Diákjaink többségében, mintha kódolva lenne, elemi erővel tört fel a természettel való közvetlen érintkezés, tapasztalás, tudásszerzés vágya, amit eleddig nyomokban sem tudott kiváltani a biológia terem csapzott, kitömött őzikéje. Az pedig még meglepőbb volt, hogy nemcsak az állatvilág tudott hasonló, pozitív élményt kiváltani, hanem a növények, a vizes élőhelyek, a családi gazdaságok is. Innen pedig csak egy lépésre voltunk a felismeréstől, hogy diákjaink mennyire fogékonyak a környezetvédelemre, sőt felső tagozatosaink jelentős része érdeklődik mindennek a gazdasági háttere iránt is.

Joggal vetődött föl az iskola vezetésében, hogy a kezdeti sikereket hozó, nagyon komolyan vett ökoiskolai programunkat érdemes lenne kiszélesíteni, és egy igazi szemléletformáló, tantervet is érintő, a szerves műveltség irányába mutató projektté fejleszteni. Ezzel a szándékkal jött létre mesterprogramom, mely két oktatásszervezési-módszertani és több tematikus egységen alapul.

Az első szervezési és módszertani innováció a tantárgyakon átívelő, szerves műveltség jegyében létrehozott projektoktatás. Ez minden tanévben egy őszi és egy tavaszi időszakot ölel fel, egészen más szisztéma alapján, mint a központi projekthetek. A másik szervezési mód a kereszttantervi megoldás alkalmazása, mely az egész tanévre hatással van, és főként a természettudományi, a történelem, a magyar és a matematika tantárgyak oktatása során vonultat fel párhuzamosan ökológiai és gazdasági témákat.

A projektoktatás keretében kizárólag egy-egy konkrét témakört járunk körbe, ezeknek megkeressük az egyes műveltségterületekhez való kötődését, és ezt helyezzük a tanórák fókuszába. Helyes átcsoportosításokkal elérhető az is, hogy a projektre fordított tanórák ne „hiányozzanak” az éves tanmenetből. Erre konkrét példát is közlök az alábbiakban. Ahhoz, hogy helyesen tervezhessünk, minden projekt előtt előzetes tudásfelmérést végzünk, melynek eredményeit munkaközösségek közti értekezleten vitatjuk meg. A projektoktatási szakasz felvezetésként mindig egyfajta „plenáris üléssel” kezdődik, melyen hiteles külső szakemberek tartanak interaktív előadást a diákoknak. Ebben nagyon sok segítséget kapunk a szülőktől, akikről általánosságban elmondható, hogy szívesen támogatják ezt az innovációt. A projekt szerves része, hogy a diákok részt vegyenek speciális, tematikus terepgyakorlatokon. Erőforrásaink és a gyerekek fogékonysága alapján ezeket a programokat mindig a 4., 5. és 6. osztályosaink számára szervezzük.

Íme egy példa egy megvalósult projektszakaszra:

Téma: a családi gazdaság, az állatvilág és az ember kapcsolata

Plenáris ülés: előadás a helyes állattartásról, beszélgetés állatorvosokkal

Bemutató: vakvezető kutya és kutyaiskola bemutatója az iskolaudvaron

Terepgyakorlatok: látogatás és tavaszi munkálkodás a 80 családot ellátó tahitótfalui családi gazdaságban; a HEROSZ XXII. kerületi állatmenhelyének szakszerű vezetéssel történő meglátogatása; bejárás és állatetetés a pusztaszabolcsi tehenészetben (az utazások forrásait az V. kerületi önkormányzat pályázatain nyertük el)

A tantárgyak, műveltségterületek szerinti tematikus összehangolás tananyagai:

történelem: állatok a történelemben, a ló és a kutya szerepe az ember életében;

földrajz: állattenyésztés a Kárpát-medencében, őshonos háziállataink, magyar kutyafajták;

biológia: a baromfiudvar; a kutya és a ló;

matematika: becslések és számítások a családi gazdálkodás életéből, régi mértékek átváltása az újakra;

magyar irodalom: Fekete István művei, Babits Mihály: Ádáz kutyám, Simon István: Mirza, Eric Knight: Lassie hazatér, Nagy László: Kiscsikó-sirató;

vizuális kultúra: állatábrázolások a művészetben, saját alkotás készítése különféle technikákkal

A tananyagok feldolgozása során folyamatos utalások történnek az előadásokra, a terepgyakorlatokra és a másik órán szerzett tapasztalatokra.

Az elmúlt három tanévben a projektoktatási szakaszokat a fentieken kívül még az alábbi témakörökben valósítottuk meg: ökológiai lábnyomunk és a fenntarthatóság (mennyit fogyaszt az iskolánk?); harmóniában a természettel: mértékletesség, takarékosság, újrahasznosítás; testi-lelki egészség, a népi életritmus, a diszharmónia felismerése: a pazarló fogyasztói szemlélet, korunk népbetegségei: a függőségek, az egészségtelen életmódból fakadó jelenségek: pl. stressz, elhízás és anorexia; a pénz fogalma, a csere, a felesleg, a haszon, a piac, a bank, a kamat, a szabad kereskedelem, a tőke, a fogyasztás, a kereslet és a kínálat a pénz forgatása, a befektetés; a digitalizáció problémaköre: barátunk vagy ellenségünk a digitális technika?

A szervezés és megvalósítás során iskolánk több, mint húsz szervezettel, vállalattal, céggel került kapcsolatba, többekkel együttműködési megállapodást is kötött. Általuk és a rengeteg külső program által ténylegesen beköltözött iskolánkba a való élet. A fejekben pedig talán sikerül elindítani egy kis változást. Talán csak egy apró lépést a konstruktív és egészséges életvezetés felé. Egy fordulatot a szerves műveltség felé, melyben nem csak a 45 percre szóló tananyagok számítanak, hanem a ráébredés, hogy életünk fontos tényezői állandó összefüggésben vannak, együtt mozognak.

Azt már nincs módom taglalni, hogy ennek a kezdeményezésnek milyen pozitív hozadéka volt iskolánk szervezeti kultúrájának fejlődésében, elég most annyi, hogy munkaközösségi szinten beépült és támogatott rendszerré tudott válni.

Amennyiben a kollégák közül bárkinek felkeltette az érdeklődését a projekt, szívesen adok részletesebb tájékoztatást is. Elérhetőségem: piLYLJllIU9OMOMr0FwhcGFwcC5hdHRpbGFAYmVsdmFyb3MtbGlwb3R2YXJvcy5odQ==

Tölgyszéki Papp Attila, intézményvezető

Budapest V. Kerületi Váci Utcai Ének-zenei Általános Iskola