Országszerte 21 olyan általános és középiskolai projektet ismert el a 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány, amely jó, követendő példát állít más pedagógusoknak is, és hatékonyan fejleszti a fiatalok egészségtudatosságát.
Az elismeréseket ünnepélyes keretek között az egészség világnapján adták át a budapesti Pannónia Általános Iskola dísztermében.
A lelkes és elkötelezett pedagógusok projektjei zenével, művészettel nevelik egészséges életmódra a gyerekeket, illetve a programokban fontos szerep jut a helyes táplálkozásnak és a kellő mennyiségű testmozgásnak.
A Hajdúböszörményi Tankerületi Központ intézményei is bemutatták jó gyakorlataikat.
Fodor Ildikó, a Balmazújvárosi Általános Iskola Bocskai István Tagintézmény pedagógusa az alma népszerűsítése érdekében indított programról beszélt, a másik jó példát pedig Orosz Henrietta, a Dr. Molnár István Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános és Készségfejlesztő Iskola gyógypedagógusa valósította meg intézményében.
A Dr. Molnárban a jó gyakorlat a tantestület közös munkája egyébként és a „Nálunk ilyen egy salátanap” nevet viseli. Évtizedes múltra tekint vissza, folyamatosan bővült az évek során, a jelenlegi gyakorlat már négy éve tekinthető hagyományosnak intézményükben, amelyben az iskola gyógypedagógusai, szakoktatói és gyógypedagógiai asszisztensei mellett részt vesz egy helyi almáskert tulajdonosa is. A program másik támogatója a városgazdálkodási vállalat, amely biztosítja azt az autóbuszt, amellyel a gyerekek eljutnak a gyümölcsösbe. Ez pedig a pedagógusok szerint is nagyon fontos, hiszen a sérült gyerekek – és később a sérült felnőttek – gyakran kimaradnak a társas tevékenységekből, ennek következtében pedig ki sem alakulnak vagy sérülnek a szociális kapcsolataik. A program révén a tanulók azt érezhetik, hogy ők is ugyanolyan fontos, tevékeny és megbecsült részei lehetnek a társadalomnak, mint ép vagy kevéssé sérült társaik – a gyümölcsök ugyanis nem ismerik a megkülönböztetés fogalmát.
Az önálló életvitelre tanítás egyik kiemelkedően fontos eleme az egészségnevelés – a kéz- és testápolás, az étkezés, hiszen a sérült gyerekek nem minden esetben képesek a hétköznapi készségek elsajátítására – vallja Orosz Henrietta.
– Épp ezért a mi egészségnevelő munkánk gyakorlatilag folytonos. Kilenc éven keresztül dolgoztam például az egyik gyermekintézmény óvodájában, ahol egy három- és egy négy és fél éves testvérpár esetében a napi rutin része volt hétfőnként a fejtetveik kiirtása, a testápolás és a tiszta adományruhába öltözés. Most, tíz évvel később már csak a kisebbik testvér jár az intézménybe, és ott tartunk, hogy a kollégákkal közösen sikerült elérnünk, hogy a gyermek mindig tiszta, igényes önmagára és a ruhájára, és otthon, a szüleiben is próbálja tudatosítani mindazt, amit nálunk tanult. Sokan kérdezik tőlem, hogyan lehet mosollyal, lendülettel tanítani egyszerű kézmosásra, egy gyümölcspucolásra vagy csak egy új zöldség megérintésére a gyerekeket. A mi életünkben a nagy eredmény az apró lépések sokasága, számomra igazi sikerélmény – szögezte le a pedagógus.
Az egészségprogram elsősorban az értelmileg akadályozott tanulók önkiszolgálási, önellátási képességeinek erősítésében, a szociális motívumok kialakításában segít, amellyel a gyerekek képesek lehetnek az életvitel és a gondozási ismeretek befogadására.
– Intézményünkben évről évre több az autista tanuló, az ő esetükben pedig különösen fontos, hogy a napi rutin részévé váljon az önkiszolgálás és a kommunikáció. Az autizmus spektrumzavar ugyan minden érintettnél máshogy jelentkezik, ám gyakori jellemzője az ismeretlentől való idegenkedés, a szorongás mindentől, ami más, mint a korábban megszokott rend. Az autista emberek számára kiemelten fontos, amikor biztonságban végezhetnek olyan tevékenységeket, amely sikerélménnyel jár. A halmozott sérülésekkel élő gyermekek esetében már pusztán a helyváltoztatás is nehézséget jelent, egy kerekes székhez kötött fiatal csak ritkán jut el olyan helyekre, ahová ép társai bármikor elmehetnek. Számukra ez a program egyben egy élménykirándulás is, amely egy addig ismeretlen, izgalmas világba vezeti őket. Az egyhetes programsorozat hagyományosan az almaszürettel kezdődik szeptember végén, amelyen az almáskert tulajdonosának segítségével részt vehet az iskola összes tanulója: a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek is. Ők – akár segítséggel is – ugyanúgy megpróbálkozhatnak az almák leszedésével, mint a többi tanuló, de hallhatják és megtanulhatják azt is, melyik fajta almából mi készül. Megismerhetik, melyik gyümölcs édesebb, melyik a savanykásabb, s ha szeretnék, megkóstolhatják a leszedett almákat. A program második része az élmény és a tanultak feldolgozását jelenti játékos formában.
Az egészségnevelés az intézmény egész pedagógiai folyamatában jelen van, kezdve a reggeli fogmosástól a kéz- és testápoláson át a kulturált étkezési szokások elsajátításáig. Az intézményben mindezt tantervi keretek között, vagyis külön tanórán is tanulják a gyerekek. A sérült, értelmileg akadályozott gyermekek számára ugyanis sokszor jelentenek kihívást az ép társaik számára egyszerűnek tűnő műveletek is, mint a kéz- vagy fogmosás, hiszen közülük sokan küzdenek a szem-kéz koordináció zavaraival, amely jelentősen befolyásolhatja a finommozgásokat, többen idegenkednek a túl hideg vagy túl meleg víztől is. Étkezésnél is problémát jelenthet a falatok elrágása, főleg, ha a sérülés jellege miatt renyhébbek vagy épp merevebbek az arcizmok. Az ő esetükben segít a mozdulatok mechanikus elsajátítása, az idegenkedést pedig oldhatja, ha mindezt közösen végzik a társakkal és a pedagógusokkal.