Az Európa Unió országai az esélyegyenlőség javítása érdekében több területen fogalmaztak meg megvalósítandó célokat. Az oktatás területén az a célkitűzés realizálódott, hogy az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, valamint el kell érni, hogy a fiatalok 40%-a felsőoktatási oklevéllel, a 20-64 évesek legalább 75%-a munkahellyel rendelkezzen.
Ennek elérése érdekéken a magyar állam stratégiai dokumentumokba fektetve deklarálta a fejlesztési területeken elérendő célokat.

A magyar állam a Végzettség Nélküli Iskolaelhagyás Elleni Középtávú Stratégiájában megalkotta az ajánlást, amely a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésével közvetlenül javítja az egyének életesélyeit, foglalkoztathatóságukat, alkalmazkodóképességüket, a vonatkozó stratégia pedig közvetve járul hozzá a társadalmi szolidaritás, felzárkózás további erősítéséhez, a polarizálódás, a leszakadás és a szegénység elleni küzdelemhez.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem stratégiájának megfelelő végrehajtásával javul a köznevelési és szakképzési rendszer eredményessége, fejlődnek a kikerülő fiatalok készségei és kompetenciái, továbbá egyre szélesebb fiatalkori csoportok fognak rendelkezni középfokú végzettséggel és képesítéssel, s várhatóan jelentősen csökken az iskolafokozatokon belüli és közötti végzettség nélküli iskolaelhagyás.

Az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében a tankerületi központoknak tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervet kellett készíteniük (a továbbiakban: TEIT) a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 21. §-ának (1) bekezdésének előírása alapján.

A TEIT elkészítése érdekében először egy elemzésre került sor, melyben a feltárt adatok kiindulópontot adtak a tankerületi központ fenntartásában lévő köznevelési intézményekben az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. Az oktatási esélyegyenlőség szempontjából beavatkozást igénylő helyzetek feltárását követően megállapításra kerültek a problématerületek, melyek az alábbi kategóriákba sorolhatók:

  • Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő és sajátos nevelési igényű tanulók szegregációjának veszélyét jelző mutatók az általános iskolai feladatellátási helyek között és az azonos évfolyamon működő párhuzamos osztályok között;
  • Beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló;
  • Továbbtanulási mutatók;
  • Lemorzsolódás és évismétlés kérdésköre;
  • Hiányzási mutatók;
  • Kompetenciamérések eredménye

               - 6. évfolyam szövegértés, matematika,

              - 8. évfolyam szövegértés, matematika.

Az elemzés alapján megállapításra került, hogy a tankerületi központ fenntartásában álló intézmények valamely (egy vagy több) területen érintettek, ezért beavatkozások szükségesek a tanulói eredményességi, továbbtanulási, lemorzsolódási, hiányzási mutatók javítása érdekében.

Az intézkedések rövid, közép és hosszú távon valósíthatóak meg, melyhez első lépésként intézményi szintű helyzetértékelések készültek. Az intézményi helyzetértékelések alapján minden intézmény elkészíti a saját intézményére vonatkozó intézkedési és cselekvési tervét, és megkezdődnek a fejlesztések.

A fejlesztésekre 2020 szeptemberétől kerül sor és 2026 augusztusig tartanak. Ezen időszak alatt a támogató beavatkozásoknak köszönhetően megvalósulhatnak a kitűzött célok és javulhatnak a tanulói célcsoport készségei és kompetenciái, ezáltal a továbbtanulási és foglalkoztatottsági esélyei is.