Jók között a legjobbá válni! címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a három legjobb Békés vármegyei gimnázium és a Gyulai Tankerületi Központ vezetőjének részvételével a napokban a Mathias Corvinus Collegium békéscsabai képzési központjában. A 100 legjobb gimnázium 2025-ös rangsorának alapján számos szempontból járták körül a siker titkát.
Mitől lesz egy iskola igazán sikeres, hogyan lehet bekerülni Magyarország 100 legjobb gimnáziuma közé – és mit jelent mindez a tanároknak, diákoknak és az egész közösségnek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a 100 legjobb gimnázium 2025-ös rangsora alapján életre hívott kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Wittmann Zsolt, az MCC középiskolai rangsorért és kapcsolatokért felelős vezetője, a délután moderátora, dr. Malatyinszki Anita, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium főigazgatója, Zámori Ida, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója, Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója és Szabó László, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium főigazgatója számos, nem csak objektív szempont alapján járta körül a felmerülő témákat.
A 100 legjobb gimnázium 2025-ös rangsora alapján tartottak izgalmas kerekasztal-beszélgetést az MCC-nél. Fotó: Dinya Magdolna
A 100 legjobb gimnázium 2025: érdekes kérdéseket jártak körül
Wittmann Zsolt elmondta, hogy milyen egy jó iskola, hogy milyen egy jó gimnázium, az a diákok, a tanárok és a szülők számára is egy nagyon érdekes kérdés. Szólt arról, hogy az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve először 2025 februárjában készítette el a gimnáziumok TOP 100-as ranglistáját. Összesen 400 magyarországi gimnáziumot vizsgáltak, és közülük jelentették meg a 100 legjobbat. Hangsúlyozta, a 100 egy lélektani határ, de ez nem azt jelenti, hogy azok az intézmények, amelyek nem kerültek be a TOP100-ba, ne lennének jó iskolák.
Több új szempontot is vizsgáltak
Kitért arra, hogy az MCC rangsora miben más a korábbiaknál. Ennek kapcsán kifejtette, a munka során a lehető legfrissebb adatokkal dolgoztak, a 2026-os rangsorban például már szerepelni fognak a 2025-ös, tavaszi kompetenciamérési adatok is. A jóval szélesebb szempontrendszer többek között hét szakmai indikátorra terjed ki. Kettő ezek közül: a túljelentkezések száma és, hogy milyen központi felvételi eredmény alapján jelentkeztek a diákok az intézménybe, a presztízs, a hírnév mutatóiba tartozik. A másik öt területet a klasszikus szempontok jelentik, ilyenek
- az országos kompetenciamérések,
- az érettségi kimeneti mérések,
- de beemelték a középszintű és emelt szintű érettségi arányát,
- figyelembe vették – igaz némileg más megközelítésben – a felsőoktatási felvételi eredményességet
- és a különböző versenyeket is.
Wittmann Zsolt hangsúlyozta, a rangsort folyamatosan fejlesztik, ami sok időt és munkát igényel, illetve a listát mély elemzésekkel is kiegészítik majd, amivel az iskola belső világát is jobban megmutatják. Hozzáfűzte, az iskola nem csak objektíven mérhető eredményektől függ, nagyon fontos szempont például, hogy a gyerekek szeretnek-e odajárni, de például a mély elemzések között megjelenik majd az egészségindex is. Az új MCC-s rangsor hamarosan, november vége, december eleje körül jelenik majd meg.
Mit szólnak a listához az iskolák, a szülők, a diákok?
Az országos rangsorban a 85. helyet elfoglaló Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium főigazgatója, Szabó László elmondta, a különböző listák visszajelzést adnak az iskolavezetésnek, a pedagógusoknak, a szülőknek és a diákoknak is. Hozzátette, jó ott lenni 100-ban, de ettől függetlenül ugyanolyan lelkiismeretességgel és felelősségteljesen végzik a munkájukat. A főigazgató úgy fogalmazott, talán a diákokat foglalkoztatja legkevésbé a rangsor. Összességében megtisztelőnek nevezte a helyezést, és kiemelte, értékelik, elemzik a részpontokat, és keresik a területeket, ahol esetleg lehet még fejlődni, újítani.
Emeli az iskola presztízsét
Dr. Malatyinszki Anita, a százas határon, a 108. helyen álló Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium főigazgatója elmondta, a jó helyezés emeli az iskola presztízsét. A szakember is úgy vélekedett, hogy talán éppen a diákokat foglalkoztatja legkevésbé a rangsor, az előkelő pozíció azonban növeli az iskola elfogadottságát és a szülők számára is fontos.
Hangsúlyozta, nem a listákért dolgoznak. Minden évben mindent elkövetnek, hogy a legtöbbet hozzák ki a gyerekekből, ennek ellenére természetes módon egyfajta hullámzó tendencia figyelhető meg.
A főigazgató úgy fogalmazott, a lista természetesen valamilyen módon motivál, de a legfontosabb feladatuk, hogy a diákok a legjobbat hozzák ki magukból az érettségin, és mindenki bejusson a választott felsőoktatási intézménybe. Ha ez sikerül, elérik a céljukat.
Dr. Malatyinszki Anita kitért arra, hogy egy-egy iskola életét sok minden befolyásolja, így például, hogy a diákok ott mennyire érzik jól magukat, milyen tanórán kívüli programok vannak, mennyire tudnak szocializálódni.
A lista láthatóvá teszi az iskolákat, ösztönző visszajelzést ad
Zámori Ida, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium főigazgatója elmondta, egy ilyen lista láthatóvá teszi az iskolákat, ösztönző visszajelzést is ad, megmutatja, hogy vannak erősségeik, és a világ természetesebb dolga, hogy meg kell határozni azt is, hogy hol vannak még fejlődési lehetőségeik. Érdekes kérdésnek nevezte, hogy a diákok szempontjából miként alakul egy-egy intézmény megítélése.
– A gimnázium az érettségi vizsgára és a sikeres egyetemi felvételire készít fel, de ha a fiatalok hazaérnek egy-egy nap az iskolából, aligha az hangzik el kérdésként a szülők részéről, hogy mit tettél ma a sikeres közgazdasági egyetemi felvételiért. Sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy miként érezte magát a gyermekük, mi volt a suliban és mi volt az ebéd – tette hozzá. Mint kifejtette, a lista kiválóan láttatja az objektív mutatókat, de érdekes lenne, hogy egy tanulói vagy szülői elégedettségmérés mit mutatna.
Minden lehetőséget biztosítanak
Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója úgy vélekedett, Békés vármegye számára büszkeség, hogy ilyen intézményei vannak. Hangsúlyozta, fenntartóként feladatuk, hogy minden olyan lehetőséget és hátteret biztosítsanak, amely segíti a magas színvonalú szakmai és innovatív munkát.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a demográfiai folyamatok miatt nehéz objektív mutatók mentén a Budapest és a vidék lehetőségeit összehasonlítani, és különösen igaz ez Békés vármegyére is.
Konkrét példán keresztül is bemutatta, hogy egy-egy gimnázium milyen fontos szerepet tölt be egy-egy térség életében az oktató munkán túlmutatóan is.
Egyáltalán nem evidens a TOP100
Wittmann Zsolt ennek kapcsán megerősítette, egyáltalán nem evidens, hogy egy-egy vármegyének van gimnáziuma a TOP100-ban. Vannak olyan vármegyék, amelyeknek nem szerepel gimnáziumuk a 100-ban, Békésben ugyanakkor van egy intézmény, amely stabilan ott van, és van egy, amely a határon van. Emellett számos jó gimnázium, illetve technikum is működik a vármegyében.
Visszakanyarodva arra a kérdésre, hogy mennyire foglalkoztatja a diákokat a lista, elmondta, volt olyan fórumuk az ország másik részén, ahol egy fiatal udvariasan, de odaszegezte a kérdést a saját iskolaigazgatójának, hogy nekik fiataloknak mit kell tenniük, hogy intézményük bekerüljön a TOP 100-ba. Számára ez presztízskérdést jelent.
Jók között a legjobbá válni! - kerekasztal-beszélgetés
Mi lehet a siker titka?
A beszélgetés egyik fontos kérdéseként jelent meg a siker titka, mire nagyon büszkék az iskolában. Zámori Ida elmondta, elemezték a táblázatokat, amelynek kapcsán nagyon fontosnak nevezte, hogy intézményük a pályaorientáció terén sikeresnek számít, hiszen 90 százalék felett veszik fel a végzős erkeleseket, amivel a gimnázium teljesíti a küldetését. Lényegesnek tartják, hogy tudást adnak, építik a diákok személyiségét, és erősítik a személyiségüket.
A tantestület jelentős része egykor az iskolában tanult
A siker titka kapcsán Zámori Ida szólt arról, hogy a tantestület 75 százaléka egykoron maga is erkeles volt, ami erőt és összetartást ad.
– Talán egyfajta szolgálat, hogy egykoron mi is ebbe az iskolába jártunk, és ott vannak példaként korábbi kiváló tanáraink, akik mintát adtak – folytatta a gondolatot. – Nagyon hiszek abban, hogy ennek lélekemelő ereje van, és érdemes egy jó közösséghez tartozni.
A tanárok és a diákok közötti kapcsolat a kulcs
Dr. Malatyinszki Anita is szólt arról, hogy náluk is sok korábbi belvárosis diák tanít. A főigazgató külön kiemelte, hogy iskolájukban a tanárok és a diákok között nagyon jó, bensőséges a viszony. A diákok bármikor a folyosón is odamehetnek a tanárokhoz, megállíthatják őket, hogy akár személyes kérdésben, akár a tantárggyal kapcsolatban beszéljenek velük, kérdezzék őket.
– Él a kölcsönös a bizalom, és nagyon büszkék vagyunk a tanulóinkra, éppen úgy egy OKTV sikerre, mint egy-egy apróbb vagy nagyobb órai sikerre. Mindenkiben megtaláljuk, ami pozitív, és ezt a fiatalok is érzik – tette hozzá.
Az objektív tényezőkre áttérve elmondta, tanulóik jó eredményeket érnek az emelt szintű érettségiken, és jól állnak abból a szempontból is, hogy bekerülnek azokra az egyetemekre, ahova szeretnének. Szólt annak jelentőségéről, hogy az iskolában a tanárok is jól érzik magukat, ami szintén nagyon lényeges.
A Békés vármegyei brand
Szabó László is megerősítette, hogy a listákat a helyi értéken kell kezelni. Mint mondta, a Délkelet-Alföldön, a Viharsarokban valóban nem egyszerű versenyképesnek lenni Budapesttel, a Dunántúllal, Szegeddel és Debrecennel. Szólt arról, hogy az Andrássy gimnázium az országos rangsorban a 85., a vidéki iskolák között a 45. helyen végzett.
Beszélt egy különleges kifejezésről a „Békés vármegyei brandről”, arról, hogy mások is gyakran úgy fogalmaznak, hogy a békési térségben van valami a levegőben, sok a tehetséges gyermek, a tehetséges alkotó.
Nagyon fontos az együtt tanulási folyamat
Szabó László elmondta, szerinte nincs titok, és úgy vélekedett, az iskola bonyolult rendszer, ami nagyban függ a lelki tényezőtől.
– Az iskola sikerességének origója a tanár, akinek az a dolga, hogy megtalálja önmagát, a feladatát, ami néha nehezebb, néha könnyebb.
A törekvő, lelkiismeretes tanárnak az a dolga, hogy motiváljon, nem kell dominálnia, nem folyamatosan tartalmakat kell átadnia, hanem meg kell ismernie a gyerekeket, motiválnia kell a 14-17 éves generációt.
– A gyerekek érzik, hogy ha a tanár érdeklődik, hogy kik ők, hogy kíváncsi arra, hogy mit gondol a fiatal a világról. S ekkor működik a motiváció. Nagyon fontosnak nevezte a tanulócentrikusságot. Vallja, hogy ha egy pedagógiai folyamatban valakinek változnia kell, az az iskola.
Kifejtette, a diákoké a jövő, néha a felnőtteknek is tudniuk kell a diákoktól is segítséget kérni, az „együtt tanulási” folyamat működik, és a saját nevelőtestületükben is sok együtt tanuló pedagógus van.
– A gyereket szeretni kell, miközben a figyelméért való versengés más minőséget jelent, mint 20 évvel ezelőtt, hiszen egy nagyon gyors és változó környezetben élünk. Érzékeltetni kell a gyerekekkel, hogy rájuk sok esetben partnerként is tekintünk – tette hozzá. – Nagyon nyitottnak és türelmesnek kell lenni.
Teleki-Szávai Krisztina kiemelte, fenntartóként nagyon odafigyelnek arra, hogy valamennyi iskolájuk számára a maximális hátteret biztosítsák, minden innovációhoz maximális támogatást nyújtanak.
Hol az iskola lelke?
A beszélgetés következő részében arról volt szó, hogy mi is egy iskola lelke, hol található meg az iskola lelke és szíve.
Dr. Malatyinszki Anita elmondta, a diák jelenti az iskola lelkét. Úgy vélte, jó mutató lehet, hogy egy öregdiák visszatér-e az iskolába, szeret-e visszamenni oda.
– Az iskola lelke emellett sok-összetevős dolog, amelyben kényes az egyensúly – tette hozzá. – A jó tanárokra és a jó diákközösségekre egyaránt szükség van. Mindenki arra törekszik, hogy a diák és a tanár is jól érezze magát, de ne csak erről szóljon az iskola. Fontos, hogy a hozzáadott érték is meglegyen, ahogy az is, hogy elérjék a célt, amiért odairatkoztak be a diákok.
Az iskola soha nincs készen
Szabó László az egyik legfontosabb lelki összetevőnek nevezte, hogy meglegyen az iskola történeti helyérzéke, ami arra predesztinálja, hogy a tehetséggondozás egy kitüntetett műhelye legyen.
Az iskola lelke kapcsán, élő példák alapján nagyon fontosnak nevezte, hogy a volt diákjaik éljenek bárhol, Szegeden, Budapesten, Londonban vagy New Yorkban, fontosnak tartják, hogy találkozzanak, mert rózsások vagy éppen már andrássysok voltak.
Szintén kitért az innováció, illetve gimnáziumok mentorprogramjainak jelentőségére, amelyek szintén fontosak az iskola lelke kapcsán.
Teleki-Szávai Krisztina fenntartóként úgy vélekedett, az intézmény lelke a tanár, aki folyamatosan, minden generációváltásnál, minden újonnan érkező évfolyamnál megújul.
Mint az esten kiemelték, az MCC számára a kezdeményezés nem csupán egy rangsor, hanem egy országos párbeszéd kezdete az oktatás jövőjéről. A collegium célja, hogy a jól mérhető mutatók mellett a közösségi szellem, a pedagógiai innovációk és a jó gyakorlatok is hangsúlyt kapjanak. Ahogy az est során is elhangzott: „Az iskola soha nincs készen.”
A teljes bejegyzés megtekintéséhez kattintson ide.
Forrás: Beol.hu
Fotók: Beol.hu - Dinya Magdolna
